Utolsó alkalommal az erdélyi-székelyföldi kuruc szabadságharc emlékhelyeit járta be hazánkfia, szülőfalujában, a székföldi Hidvégen szorítottunk kezet vele.
A sportolóként ismert fiatalember Hidvégen járt iskolába, ott élnek rokonai, akik méltán büszkék rá. 2011-ben, a szatmári béke megkötésének 300. évfordulóján megtett hosszú útjáról szülőfalujában számolt be. 3100 kilométeres útjára Rodostóból indult, és Tarpán, Esze Tamás kuruc brigadéros szülőfalujában fejezte be a nemes túrát. Idén május 11-én, szombaton a budapesti Millenárisról indult a 18 ezer kilométeres, szeptember közepéig tartó tudományos- és sportexpedíció élén Közép-Ázsiába. A több hónapos túrát ultrasportolóként, mint túlélési specialista, gyalog, futva, kerékpáron, hegyet mászva, tevén és úszva akarja megtenni. Útján jeles tudósok kísérik, akik a saját szakterületüknek megfelelő kutatásokat végeznek. Hírek szerint megálltak a Kerepesi úti temetőnél, ahol a jeles utazóra, Vámbéry Árminra emlékeztek sok-sok budapesti kerékpáros kíséretében.
A lapszerkesztőknek, így nekünk is megküldött tájékoztatóból tudjuk, hogy fizikai felkészülésként hajnalban futott, késő este kerékpározott, és közben mentálisan is készült az extrém expedícióra. Út közben megmássza Törökország és Örményország határán az Ararát-hegyet, Iránban a Damavandot és a földrajzi Európa legmagasabb hegyét, a Kaukázus-hegységben, a grúz határ közelében lévő Elbruszt. Bár ez még nem biztos, de van rá esély, hogy át fogja úszni a Kaszpi-tengert, így jut át Türkmenisztánból Azerbajdzsánba. A tervek szerint ezer facsemetét hoznak a térségből, melynek egy részét a Tisza mentén ülteti majd el a helybeliekkel együtt.
Közép-Ázsia és a Tien-san területének első felfedezői magyarok: Almásy György és később Prinz Gyula. A Kaukázust és Közép-Ázsiát számos tudósunk, utazónk kutatta a XIX. században és a XX. század első évtizedében: Vámbéry Ármin, Szentkatolnai Bálint Gábor, Zichy Jenő, Déchy Mór. Közülük Vámbéry és megyénk fia, Szentkatolnai halálának 100. évfordulóját ünnepelhetjük, Almásy 80 éve, Prinz pedig 40 éve hunyt el. Mindannyian kiemelkedő ismeretekkel gazdagították a világot. Az Üstöst elkísérő biológusok vizsgálják majd azokat a kultúrnövényeinket, melyek őshazája az a térség. Ilyenek például a sárgabarack, alma, körte, tárkony, retek, spenót, hagyma, fokhagyma, dió stb. Megvizsgálják azt is, hogy a klímaváltozás hatására esetleg mely növények megjelenése várható majd Európában is. A szervező emlékbizottság elnöke Vásáry István egyetemi tanár, az ELTE török filológia tanszékének professzora, tagjai: Papcsák Ferenc, az expedíció szervezője, az Interparlamentáris Unió Közép-ázsiai Baráti Tagozatának elnöke, Nagy Balázs geográfus, az ELTE természetföldrajzi tanszékének adjunktusa, Somfai Kara Dávid, az MTA Néprajzi Kutató Intézetének tudományos munkatársa, Kósa Géza dendrológus, egyetemi docens, a vácrátóti MTA ÖK ÖBI Nemzeti Botanikus Kert igazgatója, Péczely Lajos Közép-Ázsia-utazó, a Kelet Kiadó ügyvezetője. Az expedíció vezetője Hidvégi-Üstös Pál sportoló, titkára Szűcs Julianna nemzetközi projektmenedzser.
A bő híradás elgondolkoztató: földink, Barátosi Balogh Benedek Távol-Keletig és Japánig eljutott kutatóútjain, gazdag anyaggal tért vissza, szülőföldjén majdnem elfelejtették, egyelőre emléktábla sem őrzi emlékét. Közel száz esztendőt „élt” Kőrösi Csoma Sándor árnyékában. Az Üstös-csoport, bár kissé más jellegű vállalkozás, lám, útvonalául – anélkül, hogy a magyarok eredetére vonatkozó utalásokat emlegetné – meglepő módon mégis Közép-Ázsiát választotta. Az út fejleményeiről tájékoztatni fogjuk olvasótáborunkat.
