A május 17–18-án megrendezett nemzetközi húsmarha-konferencia második napját a háromszéki húsmarhatartó gazdaságok látogatásának szentelték. Habár az érdeklődők száma kicsit megcsappant, így is közel hatvan megyei és idegenből érkezett tenyésztő volt kíváncsi a háromszékiek eredményeire.
Tíz év tapasztalat
Elsőként a székelytamásfalvi Bende Kálmán telepét látogatták meg. Az állattenyésztő mérnök közel tíz éve foglakozik húsmarhákkal. Állománya kezdetben 25 főt számlált, tíz tiszta fajtájú limousin tenyészüszőt vásárolt, melléjük 15 pirostarka tehenet, melyeket a francia limousin fajtával keresztezett. Az állományt felszaporította 150 darabra, majd jó áron értékesítette a növendékeket. Ezelőtt öt évvel Magyarországról vásárolt húsz törzskönyves szürke marhát, most állománya 73-ra gyarapodott.
Tavaly a limousin kicserélését, keresztezését tűzte ki célul angusz fajtára. Ennek érdekében egy Szeben melletti svájci cégtől vásárolt 35 piros és fekete változatú angusz üszőt és egy tenyészbikát. A céggel visszavásárlási szerződést is kötött, mely a 300 kilósra hizlalt növendékeket átveszi 2,5 eurós plusz áfa élősúlyi árban. Elmondása szerint a limousin fajta néha ideges, ritkán agresszivitást is mutató jellemét, vérmérsékletét szeretné visszafogni az angusszal történő keresztezéssel. A húsmarháknál ugyanis nagyon erős az anyai ösztön, kiemelten védik borjaikat, képesek elhajtani az odatévedő kutyát, farkast és egyéb erdei vadakat.
Bende Kálmán 250 hektáron gazdálkodik, a növénytermesztés pedig szinte pluszköltség nélkül megoldja a húsmarhatartást. Az állatok takarmányozásában jól hasznosul az apró burgonya, a gabonaszelektálásnál kieső törött szem és ocsú, a szalma. Egy 350 000 eurós vidékfejlesztési terv segítségével minden gépet sikerül megvásárolnia, ami szükséges a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Van, akire a jövőben rábízhatja a vállalkozását, Attila fia a kolozsvári egyetemen agronómiát végez.
A Leadernél pályázna
A látogatás második állomása a megyeszékhelyi ifjú Demeter Dénes gazdasága volt. A fiatalember édesapjától vette át a közel ötven egyedet számláló limousin fajtájú állományt. A pirostarka limousin fajtával történő fajtaátalakító keresztezését végzik, de a jelenlegi állomány a negyedik, ötödik generációs, úgyhogy szinte tisztavérű limousinnak számít.
A házigazda elmondása szerint pályázni is szeretne a fiatal gazdák vidéken történő megtelepedésére az Alutus Régió Leader-csoportnál, de egyelőre keresi a megfelelő helyet a gazdaság átköltöztetésére. Természetesen hegyvidéki községet keres, hogy a húsmarhák támogatására előirányzott 300 eurós támogatásból is részesüljön.
Olcsó istálló Zalánban
A látogatás a zaláni Sepsi Charolais Kft. hatodi legelőin végződött. Két megyei vállalkozó, Héjja Dezső és Szász István közösen létesítette a telepet, tavaly áprilisban 90 charolais fajtájú tenyészüszőt és két bikát vásároltak Magyarországról. A gyönyörű állatok téli szálláshelyét Zalánban építették fel, nagyon olcsó megoldással: Hollandiából vásároltak szétszedhető pléhszint 5000 euróért. Héjja Dezső elmondása szerint az állatok keveset tartózkodtak télen az úgynevezett istállóban, még a leghidegebb napokon és éjszakákon is legtöbb időt a közel kéthektáros bekerített udvarban töltöttek. Nem panaszkodhatnak az értékesítésre, az eddig megszületett utódokat „háztól” elvitték tenyészállatáron.
*
Gyönyörű és tanulságos két nap volt, ahol mindenki jól érezte magát. A magyarországi előadók véleményét Wagenhoffer Zsombor, a magyar állattenyésztők országos szövetségének igazgatója fogalmazta meg a búcsúzáskor: „még egyszer köszönjük a meghívást és a szívélyes, gondoskodó vendéglátást. Reméljük, lesz folytatása az itt elhangzottaknak, és a gazdák közül egyre többen szánják rá magukat valamilyen, a tej vagy a hús irányra, mert az egyik legfontosabb kulcs a sikerhez a belső elszántság. Ha ez hiányzik, minden más hiába van meg. Az is jó lenne, ha a kormányzati szereplők az uniós jogszabályok adta lehetőségeket maximálisan ki tudnák használni. Ettől még sajnos messze vagyunk, otthon is, és itt is. A gazdák szervezettsége pedig újabb kulcseleme a sikeres ágazatnak. A területi és politikai széttagoltság pedig sokat gyengít a lobbierőn”.
