JÓ ROMÁNOK EGYMÁS KÖZÖTT. Szükség van az ország új közigazgatási felosztására, de csak a történelmi régiók visszaállításával; közöttük azonban semmi keresnivalója az önálló Székelyföldnek – nagyjából ez volt a két leginkább hangoztatott tétel, amely felmerült a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem hét végi, regionalizációról szóló konferenciáján.
Maros, Hargita és Kovászna megye különválasztása még azon román felszólalók számára is elfogadhatatlan, akik eddig tartózkodtak a magyarellenes megnyilatkozásoktól. Szinte egyetlen román sem akar önálló Székelyföldet – állapították meg, ennek mindössze két támogatója van: Smaranda Enache és Dorin Florea. A mi lesz az egységes román nemzeti államból, amiért őseink harcoltak? kérdésre a választ videoüzenetben Dinu C. Giurescu akadémikus adta meg, mondván, hogy a régiók létesítése az ország föderalizálásához vagy egyenesen annak széteséséhez vezet majd. Az előadók még egy dologban megegyeztek: a leendő régiókat semmiként nem számokkal vagy fantázianevekkel, hanem a történelmi elnevezéseikkel kell majd megjelölni. (Székelyhon)
AZ ALACSONY ISKOLÁZOTTSÁGÚ aktív romániai lakosok aránya elérte a népesség 36 százalékát, míg felsőoktatási végzettséggel csak 12,4 százalék rendelkezik – írta az Országos Statisztikai Hivatal adataira támaszkodva a Hotnews portál. Ezzel párhuzamosan kiderült: nagyon sok végzős úgy döntött, be sem iratkozik a jövő hónapban kezdődő érettségire. A próbavizsgák katasztrofális eredményeinek láttán egyesek valamilyen szakmában szeretnék képesíteni magukat, autószerelőnek, hűtősnek vagy kőművesnek készülnek, erre pedig a szülők támogatását is elnyerték, mert azok attól tartanak, lesújtaná csemetéiket egy kudarccal végződő érettségi. Eközben a statisztikák is alájátszanak a pesszimistáknak, az adatok szerint a munkanélküliség a középszintű képesítésűeket érinti leginkább: itt 7,4 százalékos az arány, míg a szakképzetlen munkások körében 6,7, az egyetemi diplomával rendelkezők körében csak 5,6. Az országos munkanélküliségi ráta 6,9 százalékos volt. Az idő előtti iskolaelhagyók, vagyis azon 18–24 éves fiatalok aránya, akik alacsony iskolázottságúak, és nem is folytattak tanulmányokat 2012 végén, elérte a 16,9 százalékot. A szakképzetlen munkások legjelentősebb része a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban vagy a halászatban keresi meg a kenyerét.
SEGÍTSÉG OTTHONRÓL. 19 millió forintot kap a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkárságától. Az intézmény összesen 40 millió forinttal támogat öt külhoni magyar pedagógusszervezetet. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 6 millió 900 ezer, az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete 5 millió 600 ezer, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete 2 és fél millió, míg a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség 6 millió forint támogatásban részesül – olvasható a tárca honlapján.