Ünnepi istentiszteleten idézték vasárnap a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban a nyelvész, egyetemi tanár és világutazó életét-munkásságát halálának 100. évfordulója alkalmából.
Vass Károly segédlelkész szószéki beszédét Zebedeus és fiairól szóló bibliai történetre építette (Máté, 20, 20–27), kiemelve a történelmi kontrasztot a kért-követelt juss és a soha meg nem kapott, száz év után sem felbecsült, indokolatlan módon méltánytalanul feledésbe merülő érdem között. A Szentkatolnai Bálint Gábor (1844–1913) halála évfordulóján (május 26.) tartott emlékezésnek kettős sepsiszentgyörgyi apropója is volt. A tudós élete delén önszántából vette fel az unitárius vallást, s az unitárius egyházközség emlékkopját állíttatott számára a templom cintermében. Így halálának századik évfordulójára is az unitárius templomban emlékeztek rá, virágkoszorút helyeztek a Balázs Antal faragómester készítette emlékkopjájára.
Czegő Zoltán író-költő a tudósról írt legfrissebb tanulmányát emlékbeszéd gyanánt olvasta fel az istentiszteletet követően. A nagy tudósról megkövesedett nézetek revízióját vállalta fel, amit a mai világ megkövetel, hiszen a Kádár-korszak idején megjelent értékelés szerint Szentkatolnai Bálint Gábort „zavaros és kalandor” eredetmondák megalkotójaként emlegették, s ideje volt végre kimondani, leírni róla az igazat. Czegő tanulmányát hamarosan az Unitárius Közlöny oldalain, és így a világhálón is olvashatjuk. A szerző felveti a kérdést: miért van még mindig akkora csend az anyaországi akadémikusok körében, hiszen az ügy azon időszakát éljük, amikor gombamód nőnek ki a legkülönbözőbb tanulmányok, hipotézisek, főleg nyelvészeti, de tudományos elemzéseken is alapuló eredetmagyarázatok mirólunk. Célzott arra, hogy eredetmagyarázatunk jelenlegi állása miatt tiszta vizet kellene immáron önteni akadémiai szinten is az „eredet-pohárba”.
Ideje volna – jutott eszünkbe az istentisztelet alatt –, hogy olyan más „agyonfelejtett” magyarságkutatónkról is megemlékezzünk, mint Barátosi Balogh Benedek.
Borcsa János, a tudós nevét viselő szentkatolnai iskola magyartanára, irodalomtörténész, lapunk külső munkatársa, Szőcs Ervin igazgató, Jakab Jolán tanár, a szülőfalu önkormányzata, élén Tusa Levente polgármesterrel, nemkülönben Bakk Pál nyugalmazott tanár és helytörténész gyújtottak már gyertyát Szentkatolnai Bálint Gábor emlékére, hiszen a szülőfaluban egész alakos, az iskolában mellszobrot állíttattak. Ezek mellé a jelek mellé soroljuk sepsiszentgyörgyi emlékkopjafáját is, amely a zeneszerző Bartók Béla és „a legnagyobb székely”, Orbán Balázs emlékkopjájával van szorosan egybekötve, jelezve azt, hogy mindhárman önszántukból vették fel az unitárius vallást.
