A petíciót Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke nyújtotta be, és aláírta Gubík László is, egyike azoknak, akiket Szlovákiában megfosztottak szlovák állampolgárságuktól. Gubík mint aláíró bent maradhatott a teremben, de a többieknek, akik azért jöttek Brüsszelbe, hogy figyelemmel kísérjék az ülést, így többek között a szlovák állampolgárságától megfosztott Bol­doghy Olivér révkomáromi vállalkozónak, színművésznek és Berényi Jó­zsefnek, a Magyar Közösség Pártja elnökének is, el kellett hagynia a termet.
A legnagyobb transzparensen a szlovák alkotmány ötödik cikkét idézték szlovák és magyar nyelven, miszerint akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától. A kisebb táblákon ugyanez volt olvasható angolul. Gubík László angol feliratú pólóban jelent meg a bizottság ülésén: bevándorló vagyok a saját hazámban, vendég a saját lakásomban.
Amikor a levezető elnök elrendelte a zárt ülést, és távozásra szólított fel mindenkit, aki jogosulatlanul tartózkodik a teremben, Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője kifejtette, hogy a zárt ülés szembemegy a jogállamiság elvével, egyúttal hiányolta a folyamatok átláthatóságát, és angol nyelvű transzparenst emelt a magasba, melyen ez állt: Átláthatóság?
A fideszes Bagó Zoltán elmondta, a zárt ajtók mögötti tárgyalás eredetileg arra a beadványra vonatkozott, amely a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó szlovák parlamenti határozata miatt született, akkor még a másik szlovák vonatkozású petíció nem szerepelt a napirenden.
Az ülést levezető spanyol, néppárti Carlos José Iturgaiz Angulo a felvetésekre válaszolva elmondta, hogy a bizottság napirendjéről az úgynevezett koordinátorok döntöttek, így arról is, hogy mely napirendi pontokat tárgyaljanak zárt ajtók mögött. A koordinátorok az egyes pártfrakciók vezetői a szakbizottságokon belül. Emellett a spanyol képviselő szerint a bizottsági ülés elején a képviselők szavaztak a napirendről, és azt elfogadták, ezt a vitát pedig nem lehet újra megnyitni.