A civil társadalom részéről megfogalmazott több mint négyszáz módosító indítványt az alkotmánymódosító fórum tagjai rendszerezték, és egy átfogó jelentésben összegezték, amelyet tegnap adtak át az alkotmánymódosítási javaslatot megszövegező, Crin Antonescu szenátusi elnök vezette parlamenti bizottságnak, amely ma kezdi meg munkáját.
A közvitát lebonyolító testület ötven találkozót szervezett az elmúlt hónapokban. Pârvulescu szerint a beérkezett javaslatok ellentmondásosak, többségük az általános szabadságjogokra és állampolgári kötelezettségekre vonatkozik.
Időközben a kormányon lévő Szociál-Liberális Szövetség (SZLSZ) is kidolgozta alkotmánymódosító javaslatait, amelyek a Mediafax hírügynökség szerint az államfő, a parlament és kormány hatáskörét pontosítják. Terveik szerint a jelenleg ötéves államfői mandátum ismét négyéves lenne. A parlamenti választásokat követően az államfőnek a legtöbb mandátummal rendelkező párt miniszterelnök-jelöltjének kellene adnia kormányalakítási megbízást. Ha neki nem sikerül többséget szereznie, a második legnagyobb frakció jelöltje próbálkozhat. Jelenleg a román államfő maga dönthet a miniszterelnök-jelölt személyéről: ezt csak abban az esetben nem teheti meg, ha valamely párt abszolút többséget szerez a parlamentben.
Az SZLSZ bevezetné a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. Ez olyan parlamenti szavazás, amelynél az ellenzék megnevezi miniszterelnök-jelöltjét: ha az indítványt a törvényhozók több mint fele megszavazza, az a hivatalban lévő kormány bukása mellett azt is jelenti, hogy az addigi ellenzék jelöltjének kormánya megkapta a parlament bizalmát, és átveszi az ország irányítását.
A parlamenti bizottság által kidolgozandó alkotmánymódosítási tervezetet a parlamentnek kétharmados többséggel kell megszavaznia, és akkor lép hatályba, ha érvényes népszavazás is megerősíti. Az SZLSZ tervei szerint a szenátus a tavaszi ülésszak végéig, a képviselőház pedig szeptemberben fogadná el az alkotmánymódosítási tervezetet, amelyről októberben írnának ki népszavazást.