Milyen lesz az új alkotmány?

2013. május 30., csütörtök, Máról holnapra

A kérdés egyáltalán nem szónoki, sőt! A politikusi populista nagyáriákban annyiszor elképzelt, de mégis körvonalazatlan jövőnk s bizonyos értelemben Románia lakosságának sorsa is függ attól, hogy a sarkalatos, az életünk minden vonatkozását érintő kérdésekben – a személyiségi jogoktól a közigazgatási átszervezésig, az államformáig s a nemzetiségi jogokig – milyen álláspontot foglal és fogalmaz paragrafusokba az új alaptörvény.

Befejezte munkáját az alkotmánymódosító fórum is, Cristian Pârvulescu, a román Helsinki Bizottság elnöke szerint ötven találkozót rendeztek különféle civil szervezetekkel, s több mint négyszáz alkotmánymódosító javaslatot összesítettek, amelynek nagy része a személyiségi jogokra, a közigazgatási átszervezésre és az állampolgári kötelezettségekre vonatkozik. A parlamenti pártok is megfogalmazták álláspontjukat, de egységes módosító indítványt az alakulatok közül csak az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek nyújtottak be. A két háznak szeptemberig kell elfogadnia az alkotmány módosításait, bár egyelőre nem világos, mi módosul és hogyan. Ha a parlamentben kétharmados többséggel megszavazzák a módosításokat, októberre írhatják ki a népszavazást, hiszen az új alaptörvényt csak a referendum hitelesítheti – a parlamentben el is fogadták, hogy az eddigi 50 százalék helyett 30 százalékos legyen az érvényességhez szükséges részvételi arány.
A szociáldemokrata–liberális pártszövetség, úgy tűnik, legalább egy kérdésben közös nevezőre jutott. Sok zavart támasztott az elmúlt évtizedekben az, hogy nem volt világos, elnöki vagy parlamentáris köztársaság-e Románia. A két elem keveredett, s a joghézagokon nagyon sokszor az alkotmány hivatott értelmezői is egymás elképedt arcába meredhettek.
A mostani elképzelések szerint szűkülne az államfő és erősödne a parlament hatásköre, mintha a parlamentáris köztársaság irányába mozdulnánk el. Az elnököt nem öt-, hanem négyévenként választanák, és kötelező lenne a legtöbb parlamenti mandátumot elért párt vezetőjét megbíznia kormányalakítással. Ezenkívül a kormányfő képviselné az országot az Európai Unió ülésein, az államfő csak a biztonságpolitikai és külpolitikai fórumokon. A Legfelsőbb Bírói Ta­nács­nak ezentúl csak bírák lehetnének a tagjai, és a civil szervezetek két tagot jelölhetnének.
Ennyit már lehet tudni, más minden bizonytalan, az ország területi-közigazgatási átszervezése is, amin pedig nagyon sok múlik. Csak remélni lehet, hogy a civil szervezetek vagy az RMDSZ javaslatai közül valamit elfogadnak – ők tagadják Románia egységes nemzetállamként való definiálását, megszüntetnék a prefektúra intézményét, erősítenék az önkormányzatokat, erőteljesen mozdulva el a decentralizáció irányába, kiemelve a nemzeti kisebbségek államalkotó szerepét.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2013-05-30: Közélet - Fekete Réka:

Utcára vonulnak a diákok (A megfélemlítések ellenére)

Kérjük vissza a pénzünket!, Ott leszünk a tüntetésen!, Tanulni akarunk, de nem így! – ezeket kiabálva és kezükben feliratokkal vonultak iskolájuk elé tegnap egy-egy szünetben több helyen is az ingázó háromszéki tanulók, akik hét hónapja elmaradt utazási költségeik visszatérítését követelik. A tiltakozók ma utcára vonulnak, beadványaikat benyújtják a megyei tanfelügyelőségre, illetve a kézdivásárhelyi, kovásznai és baróti polgármesteri hivatalokba.
 
2013-05-30: Közélet - :

Csökkentették az érvényességi küszöböt (Referendumtörvény)

Leszállította a parlament a népszavazások érvényességi küszöbét, így a választói névjegyzékben szereplők több mint fele helyett a választók több mint harminc százalékának a részvételére lesz szükség ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen.