Az erdélyi magyar közéletben üdÃtÅ‘ kivételnek számÃt, érett politikusi viselkedésre vall, hogy a két kisebb magyar párt üdvözölte az RMDSZ azon kongresszusi döntését, hogy kidolgozzák, parlament elé terjesztik, és fenntartják Székelyföld autonómiastatútumát. Eddig hasonló helyzetben az olyan jellegű megnyilatkozások voltak az elsÅ‘k, mint a ki találta ki hamarabb, nekünk már van egy tervezetünk, csatlakozzanak Å‘k hozzánk, ne mi hozzájuk.
Tény, a két kisebb alakulat választásokon elért 10–15 százalékos támogatottsága nagy mozgásteret nem biztosÃt, de az is nyilvánvaló: következetes kiállásuk, autonómia melletti kardoskodásuk nélkül ma az RMDSZ sem kényszerült volna e húsz éve halogatott, nagyon sokszor teljesen elfeledtetett, agyonhallgatott kérdés napirendre tűzésére. FelmérÂhették: népszerűségvesztésük egyik oka éppen ez, sokan kompromisszumkészségük, megalkuvásuk, a megmaradás szempontjából lényeges kérdések szÅ‘nyeg alá söprése miatt távolodtak el a szövetségtÅ‘l, s ha megÅ‘riznék mára igencsak megtizedelt szavazótáborukat, lépniük muszáj. Bár vezetÅ‘ik közül sokan nagyon áhÃtoznak a kormányba, a konkrét jelek is mutatják: autonómiaharc szempontjából az ellenzékiség mintha gyümölcsözÅ‘bb lenne.
Az MPP és a Néppárt támogatását ajánlotta az RMDSZ-nek, konszenzusról, közös cselekvési tervrÅ‘l beszélnek. Ãœdvözlik a Kelemen Hunor által meghirdetett nyitást, s egyetértenek azzal, hogy az autonómiát ne használják fegyverként pártcsatározásokban. Mintha végre mindenki megvilágosodott volna: eredményt csak közösen lehet elérni, a szerepek okos elosztása nagyon hatékony fegyver lehet, a valós összefogás pedig eredményes mozgósÃtó eszköz.
Volt már ilyen jellegű kÃsérlet, de sajnos, igen gyorsan hamvába halt, mert egyik vagy másik tábor nem tudott felülkerekedni látszólagos érdekén, a másik fél megsemmisÃtése, félresöprése vagy a pillanatnyi népszerűség magánál a célnál is fontosabbá vált. Talán végre legalább saját kárunkból tanultunk.
Az tény, mint minden ilyen esetben, sok múlik a nagyobb párton, az RMDSZ-en, gesztusokat neki kell tennie, egyeztetést, közös munkát ő kezdeményezhet. Ha kész statútumot akar lenyomni ellenzéke torkán, ha nem tudja levetkőzni a többség felsőbbrendű gőgjét, akkor minden nyitás a szavak szintjén marad. Szükség lesz, persze, a kisebbek megértésére, a folyamatos vádaskodás felfüggesztésére is.
Új helyzet alakult ki, bölcs, érett politikusok kellenének. Most kiderül, felnÅ‘ttek végre a feladathoz, vagy ismét kudarcot vallanak. Mert akkor nemcsak Å‘k, de az autonómia ügye is bukásra Ãtéltetik.