Rendkívül gyorsan, működési szabályzatot is felrúgva gyúrta át a jelenlegi hatalom a parlamenten a népszavazások megszervezését szabályozó törvényt, s ha értetlenül állnánk a sietség előtt, sok mindent elárul egy kormánypárti képviselő magyarázkodása: ha később szavazunk a referendumról, még azt hiszik, hogy az alkotmánymódosítás miatt volt erre szükség – összegezte az elmúlt napok képviselőházi történéseit Márton Árpád képviselő, aki magyarázattal szolgált arra is, miért támadta meg az ellenzékhez csatlakozva az RMDSZ az alkotmánybíróságon a szerdán megszavazott jogszabályt.
Hétfőn, az Állandó Bizottság ülésén még senki nem tűzte napirendre a referendumtörvényt, és a véleményezéssel megbízott szakbizottság csak május 31. után terjeszthette volna plénum elé javaslatát, addig várniuk kellett volna a képviselők módosító javaslatait. Hétfőn jutottak a szöveghez a honatyák, és arra ébredtek, hogy szerdán a plénum elé került a jogszabály – magyarázta Márton Árpád, aki szerint súlyos eljárásbeli hiba történt, korlátozták a képviselők módosítási jogát. Ennél is súlyosabb azonban a jogszabály tartalmi oldala, rendkívül veszélyes a részvételi küszöb lecsökkentése, oda vezethet, hogy Kovászna, Hargita, Maros megye Brassó megyéhez csatolását a magyarok távolmaradása ellenében is megszavazhatják akár csak a brassóiak – magyarázta a képviselő. Az RMDSZ a DLP-vel közösen nyújtotta be az óvást az alkotmánybíróságon, Márton Árpád tudomása szerint más ellenzéki honatyák is ellátták kézjegyükkel. Legfontosabb kifogásuk: az új jogszabállyal egy mindenütt működő jogelv sérül, azaz „meccs közben változtatják a játékszabályokat”. A helyi és megyei önkormányzatokra vonatkozó, illetve a parlamentet érintő rész a 2016-os választások után léphetne életbe, az államelnökre vonatkozó pedig a jövő évi elnökválasztást követően, az alkotmányt pedig most még a régi jogszabály szerint kell módosítani, csak az új alaptörvény életbelépése után lehetne alkalmazni az új változatot – fejtette ki.
