Dániában nemzeti ételnek számít a smorrebrod. Mindenféle kenyérre vajat, sajtokat, húsokat, halat tesznek. Így a smorrebrod annyira változatos, hogy felsorolni képtelenség. Ezt akár otthon, akár elegáns éttermekben egyaránt készítik és fogyasztják.
Reggelire sokfélét tesznek az asztalra: felvágottakat, kiváló minőségű vajat, joghurtokat, többféle kenyeret, péksüteményt, teát, kávét, tejet, de sokan fogyasztanak kásaféléket, müzliket és gyümölcsöt is. El­terjedt szokás a napközbeni étkezés, délelőtt és délután is teát, kávét fogyasztanak péksüteménnyel, ez iskolában, munkahelyen egyaránt természetes. Ebédre, vacsorára kiadós sülteket esznek, kedveltek a testes marhahúsok, a sertés- és vadhúsok. Kö­retként általában többféle zöldséget, főtt vagy sült burgonyát és a húsokhoz gyakran többféle mártást adnak. Levest ritkán fogyasztanak, az étkezéseket inkább előétellel kezdik. Ezek az előételek rendszerint hideg halak főzve, pácolva, fűszeres-hagymás lében, vagy kagylók, rákok, hideg pástétomok. Desszertként pudingokat, krémeket, fagylaltokat fogyasztanak. Süteményeik kelt vagy leveles tésztából készülnek vaníliakrémmel, gyümölcsökkel, tejszínnel. Az étkezések zárófogása rendszerint a jó minőségű dán sajtokból kerül ki, a sajthoz gyümölcsöt is adnak az asztalra. Az étkezés után sört, hideg tejet, kávét vagy teát fogyasztanak, a kávéhoz tejet vagy tejszínt adnak.
Svédországban jellegzetes étkezési forma a smörgasbord, amit svédasztalnak szokás fordítani. Az éttermekben egy megfelelő méretű asztalra kiteszik a teljes választékot. A vendég egy meghatározott összeg kifizetése mellett annyit és annyiszor vehet, amennyit akar. A smörgasbordon hideg, meleg ételek sokasága várja a vendégeket: halak, rákok, kagylók, különféle húsok, desszertek, gyümölcsök stb. A húsokból használnak a sertéstől a rénszarvasig sokfélét, többek között fajdot, jávorszarvast, medvét, őzet, nyulat. Ezekből fasírtot, húsgombócokat, párolt és sült ételeket készítenek, csak rénszarvashúsból több száz receptjük van. Néhány húsételük: jávorszarvasmáj mustármártásban, medvesült, sült csirke gombával és zöldborsóval, fajdkakas ribizlizselével, rénszarvasvagdalt. A halételek felsorolása reménytelen vállalkozás lenne, néhány halfajtát említünk, amelyből több száz féle ételt készítenek: vörös pisztráng, lazac, hering, angolna, vándormuréna, sügér, csuka és még a tengeri halak. A bogyós gyümölcsökből a rövid nyári időszakban megterem néhány fajta: vörös áfonya, törpemálna, földiszeder, fekete áfonya. Sok, gyümölccsel készült desszertjük van, ezekből néhány jellemző: áfonyakrém, áfonyás és málnás pite, kuglóf törpemálnával, alma vörösáfonya-dzsemmel, karamellás körte, rebarbarapástétom, túrótorta.
A skandináv konyhára jellemző a rengeteg halétel. A norvégok fogyasztanak a legtöbb halat valamennyi skandináv nép közül. Norvégiában a halászat nemzeti foglalkozás. A nálunk csemegének, drágaságnak vagy ínyencségnek számító halak és tenger gyümölcsei a norvégoknál mindennapos eledel. A húsok közül a sózott és füstölt marha- és sertéshús a népszerű.
Finnország konyhája is nagyon gazdag halételekben. Párját ritkító a pácolt hering. A finnek is sok húst fogyasztanak, leginkább rénszarvast, medvetalpat, füstölt és pácolt medvesonkát, ürüt. A kenyeret árpából és rozsból készítik. A hideg éghajlat miatt sok zsíros húst fogyasztanak. Köretként tálalják a burgonyát, mivel zöldségből igen szegényes a felhozatal. A finnek az étkezés végén nem esznek édességet vagy süteményt. Az étkezést boróka- vagy rozspálinkával kezdik. Étkezés alatt sört és aludttejet fogyasztanak. Finnországban ugyanis oly­annyira korlátozzák az alkoholfogyasztást, hogy szeszes italt csakis italkönyvre válthat ki mindenki, megszabott fejadagot kapnak.
(Forrás: Fejér Anikó, valamint Arcatlan.com)