Az észak-koszovói szerb kisebbség a hét elején kinyilváníthatja függetlenségét – közölte a szerb kisebbség vezetője múlt héten a Beta belgrádi hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Marko Jakšić bejelentette azt is, hogy a Koszovó északi részén élő négy szerb közösség ezzel egy időben saját parlamentet kíván létrehozni, ezt követően pedig autonóm tartományként kívánnak csatlakozni az anyaország Szerbiához.
A Koszovói Szerb Önkormányzatok Szövetségének alelnöke hangsúlyozta, hogy ez a koszovói szerb kisebbség válasza arra a megállapodásra, amely Szerbia és a döntően albánok lakta Koszovó között jött létre az elmúlt hetekben az Európai Unió közvetítésével. A múlt héten Brüsszelben véglegesített egyezményt jóváhagyta a belgrádi kormány is. A megállapodás széles körű önrendelkezési jogokat biztosít a szerbeknek, de csakis a koszovói állami, illetve jogi keretek között. A koszovói szerb kisebbség ezt elutasítja. Koszovó kormánya ugyancsak úgy döntött, hogy kész végrehajtani a megállapodást.
Az egyezmény értelmében az észak-koszovói szerbek kiterjedt autonómiajogokat kapnak a koszovói állami szervezeten belül. Településszövetséget hozhatnak létre, saját maguk intézhetik például az oktatásügyet, de a rendőrség és az igazságszolgáltatás is lényegében a helyiek kezében marad – mindez azonban a koszovói jogrend keretei közé illesztve. A térség érintett szerb lakosainak képviselői tiltakoztak, de a belgrádi vezetés értésre adta: egyetértésük hiányában is megvalósítja a megállapodást, mert az EU a Koszovóhoz fűződő viszony normalizálását szabta feltételül ahhoz, hogy az elvben már uniós tagjelölt Szerbia ténylegesen megkezdhesse az EU-csatlakozási tárgyalásokat.
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője üdvözölte, hogy Szerbia és Koszovó kormánya kész végrehajtani a kétoldalú kapcsolatok normalizálásáról a miniszterelnökök által kialkudott megállapodást. „A terv megvalósítása azt a célt szolgálja, hogy mind Szerbia, mind Koszovó gyorsabban haladjon az Európai Unió felé” – fogalmazott Ashton.
