— Miről is van szó?

— A megnyert Phare-pályázat azt célozza, hogy Sepsiszentgyörgyön és a környékén levő hét község — Árkos, Sepsikőröspatak, Gidófalva, Réty, Uzon, Illyefalva és Kökös — kialakítson egy erős kistérséget, mely gazdaságilag fel tudja venni a versenyt Brassóval. A pályázatot Illyefalva önkormányzata állította össze, s a község a gazdája a projektnek, a többiek partnerek, természetesen, szoros együttműködésben történik a kivitelezés.

— Melyek a konkrét célok?

— Sepsi régió arculatának és identitásának megtervezése, valamint stratégiai fejlesztési tervének elkészítése. Önrésszel együtt négyszázezer lej áll rendelkezésünkre. Ebből elkészül minden közigazgatási egység fejlesztési stratégiája, továbbá egy kisrégiós fejlesztési stratégia, egy dokumentumfilm a térségről, ezer példányban kiadjuk a fejlesztési stratégiát, plakátok, szórólapok készülnek, a településeken bannereket feszítünk ki, melyekkel tudatosítjuk, hogy itt régió épül. Kiépítünk egy menedzsercsapatot, amelynek tagjait a nyolc önkormányzat delegálja. Részmunkaidővel minden önkormányzat megbíz egy embert, akin keresztül tartjuk a kapcsolatot. Ebből a csapatból kellene összeállnia a regionális iroda személyzetének is. Egyelőre Illyefalván indulunk, természetesen, majd Sepsiszentgyörgyön kell helyet kapnia, mert ott van a régió központja.

— Mi történik, ha lejár a projekt?

— Az igazi munka egy év eltelte után kezdődik. Addig meg kell alapozni a további fejlesztési tevékenységeket a következő öt-tíz esztendőre. A fejlesztési stratégia alapján lehet új, részpályázatokat benyújtani. A fejlesztési stratégia meghatározza a különböző területeken a főbb irányvonalakat, körvonalazza a terveket, és azonosítja az igénybe vehető forrásokat. A konkrét projektek a fejlesztési stratégiára épülve készülnek el. Például közös térségi elképzelés fogalmazódhat meg műemlék épületek rehabilitálására, funkcióba helyezésére, s egy másik ezek túravonalba állítására. Más projekt a kerékpárutak tervezése. Ez a stratégiában csak körvonalazódik. A stratégia leszögezi, mely az az irány, amerre fejlődni akarunk, s amikor ez megvan, kezdhetünk dolgozni a konkrét terveken. Annyi projektet kell elkészítenünk, amennyi a következő öt-tíz évre meghatározza a régiót. Ez az év nem csak ennek az egy tervnek az elindításával, gyakorlatba ültetésével telik el, hanem rengeteg más pályázatot kell készíteni.

— Első lépésként be kell jegyezni egy egyesületet, mely magában foglalja a nyolc önkormányzatot...

— Nem feltétlenül első lépésként, de a terv egyik célja, hogy létrejöjjön egy jogi személyként nyilvántartott szervezet. Hogy ezt kistérségi társulásnak vagy fejlesztési pólusnak hívjuk-e, később dől el. Lényeg, hogy a társulási forma az egyesület, s ennek a tizenkettedik hónap végére működnie kell. A stratégiai fejlesztési terveket külön-külön elfogadják az önkormányzatok, s a kistérségit már az egyesület közgyűlésének kell elfogadnia.

— Tapasztalat szerint a bejegyzésnél gáncsoskodás várható...

— Ezzel számolunk, de más módszerrel szeretnénk dolgozni, mint ahogy eddig tették. Lényeg, hogy működőképessé tudjuk tenni az egyesületet.

— Nemrégiben alakult meg a Kovászna Megyei Gazdasági és Területfejlesztési Egyesület, az Adetcov. A két szervezet tevékenysége nem ütközik?

— Nem, sőt, kiegészítik egymást. Az Adetcov az egész megyének a fejlesztését szeretné átfogni, pillanatnyilag kevés anyagi eszközzel rendelkezik. Nekünk még egyesületünk sincs, és már indulásból jelentős pénzösszeggel rendelkezünk: a Phare-pályázatból százezer euró, mely az önrésszel együtt közel négyszázezer lejre rúg. Székelyföldön Hargita megyében vannak kistérségi társulások, szám szerint tizennégy, ebből nyolc működik, viszont főleg falusi jellegűek. Kovászna megyében két kistérséget jegyeztek be, egyik a Gelence, Szentkatolna, Zabola községeket magában foglaló, a másik Erdővidék. Viszont konkrét működésüknek nagyon az elején járnak. A Sepsi régió, mely nem azonos Sepsiszékkel, hanem Sepsiszentgyörgyöt és a vonzáskörébe tartozó községeket öleli fel, az egyetlen kistérség az egész Székelyföldön, mely egy ilyen markáns város köré épül. Nyolcvanezer lakost érint, s ezzel egyfajta modellértékű központ-periféria viszonyt szeretnénk megfogalmazni úgy, hogy az multiplikátor effektusként kiterjeszthető legyen egész Székelyföldre.