Áder János: köszönet a fiataloknak
Áder János magyar köztársasági elnök szerint a trianoni döntés máig feldolgozatlan emlékként él a magyarokban. Az államfő erről a határon túlról érkezett magyar fiatalok fogadásakor beszélt tegnap a Sándor-palotában. Áder János a nemzeti összetartozás napja alkalmából felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, délvidéki és őrvidéki fiatalokat látott vendégül hivatalában.
A köztársasági elnök a diákokkal és kísérőikkel találkozva köszönetet mondott a fiatalok tanárainak és szüleinek, amiért segítséget nyújtanak a felnövekvő generációk magyar önazonosságának megőrzésében, a magyar történelmi hagyományok, emlékek, évfordulók ápolásában, a kulturális tradíciók továbbadásában.
Áder János megköszönte azokat a leveleket is, amelyeket a Sándor-palotába látogató diákok írtak neki, összefoglalva, mit is jelent számukra magyarnak lenni. Elmondta, ezekből azt a tanulságot vonta le, hogy még azokban a fiatalokban is feldolgozatlan emlékként él Trianon, akiknek nemhogy a két világháborúról, de a szocializmusról sincs személyes élményük. Aki erről nem vesz tudomást, aki képtelen meghallani a határon túli fiatalok hangját, és aki a kettős állampolgárság ellen kampányol, arra igazak Széchenyi István szavai: „akit magyarnak teremtett az Úristen, és nem fogja pártját nemzetének, nem derék ember” – fogalmazott Áder János.
Lezsák: védjük összetartozásunkat!
Nem mondhatunk le arról, hogy a trianoni, majd a második világháborút lezáró, újabb igazságtalanságokkal terhelt döntésekkel szemben újraépítsük és védjük nemzeti összetartozásunk tudatát – jelentette ki Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke tegnap a parlamentben a nemzeti összetartozás napján. Közölte, a magyarságnak ez a nemzeti gyász napja, míg az egykori európai döntéshozó politikusoknak csak egy történelmi tény, amelyről el lehet felejtkezni, amelynek következményeit úgy kell elfogadni, ahogy évtizedek során kialakult. Ezt „eurocinizmusnak” lehet nevezni – mondta.
Lezsák Sándor kitért arra, hogy októbertől legalább egymillió támogató aláírásra van szükség ahhoz az uniós polgári kezdeményezéshez, amellyel az Európai Bizottság speciális, kötelező érvényű szabályozással rendezheti a Kárpát-medencében az őshonos magyar kisebbségek jogos igényét, autonómiatörekvésüket.
Répás: van, amire büszkének lennünk
A nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint 2013-ban a nemzeti összeomlás gyásza helyett a nemzet összetartozását, soha nem múló egységét ünnepeljük. Répás Zsuzsanna tegnap, a nemzeti összetartozás napján a fővárosi Magyarság Házában külhoni és anyaországi diákok részvételével tartott ünnepségen kiemelte: újrafogalmaztuk önmagunkhoz, a nemzethez való viszonyunkat, a nemzet fogalmához kapcsolódó elképzeléseinket. Korábban csak mély fájdalomként élt bennünk Trianon, de meg kellett látni a nemzet nagy teljesítményét, az emberek áldozatait a talpra állásban – fogalmazott.
Hozzátette: Trianon után van, mire büszkének lennünk. Az az erő, amely akkor újraformálta az országot, a talpra állás, az újjáalakulás iránti hit és akarat, kiállta az idő próbáját. „Nekünk, magyaroknak ez a stabil bástyánk, ezt támasztja alá történelmi tapasztalatok egész sora” – hangsúlyozta Répás Zsuzsanna.
Mesterházy: meg kell haladni Trianon következményeit
Trianon következményeit visszacsinálni nem lehet, de meghaladni igen; ehhez az kell, hogy ne a múltba révedjünk az évszázados sérelmek miatt, hanem a jövőbe tekintsünk – olvasható az MSZP elnökének a trianoni békeszerződés évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján kiadott közleményében. Mesterházy Attila szerint csak akkor boldogulhatunk, ha az ellenségeskedés helyett több lesz bennünk az elfogadás. Álláspontja szerint azonban nemcsak a tragédia fájdalmára, hanem a kiváltó okokra és főként a tanulságokra kell emlékezni. Az ellenségeskedés, a sovinizmus, a nacionalizmus, a gyűlölet voltak a Trianonhoz vezető út állomásai, amelyek soha nem gyógyították, hanem mindig okozták a sebeket.
Mesterházy Attila hozzáfűzte: a mindenkori magyar kormányoknak kötelessége minden eszközzel segíteni a határon túli magyarokat, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak, hogy magyarként megőrizhessék identitásukat, az adott ország polgáraiként pedig megélhessék teljes egyenjogúságukat.
Bajnai: le kell zárni a hallgatás és a visszaélések korszakát
Bajnai Gordon szerint a trianoni békediktátum igazságtalan és irracionális volt. A volt miniszterelnök, az Együtt 2014 –Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője közleményében hangsúlyozta: sem a hallgatás, sem a trauma szőnyeg alá söprése nem segíti a nemzet egységét, sem az, hogy bárki politikai ellenfelének a nemzetből való kirekesztésére használja fel Trianont. Bajnai Gordon arról is írt, hogy Trianon ügyében ma sincs közös nevező. A valódi nemzeti politika az, amely minden magyart abban segít, hogy szülőföldjén boldogulhasson. Ezért kell lezárni azt a korszakot, amely a Trianonról való hallgatás és a Trianonnal való politikai visszaélés évtizedeit jelentette – olvasható az Együtt–PM szövetség vezetőjének közleményében.
Jobbik: követeljük jogainkat!
Morvai Krisztina európai parlamenti független képviselő egy tegnapi konferencián arról beszélt, legyen vége annak, hogy lehajtott fejjel beszélünk Trianonról, emeljük fel fejünket, és követeljük jogainkat. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője elmondta, a jog eszközével, az elcsatolt területeken élő magyarokkal közösen fogják kiharcolni az önrendelkezést minden magyar számára. A békediktátum több mint hárommillió embert taszított idegen sorsba, „ebbe nem fogunk soha belenyugodni” – hangsúlyozta, és „nemzetgyilkossági kísérletnek” nevezve a történteket.
Berényi: fordítsuk meg a történelmet
Trianon fájdalmas emlék, amíg lesz magyar a Földön, nem tudja igazságosnak mondani azt, ami akkor történt – mondta a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke tegnap Tamásiban, a város trianoni emlékművének avatása alkalmából rendezett ünnepségen. Berényi József hangoztatta: jó, hogy a magyar Országgyűlés változtatott ennek a napnak a hangulatán. Az Országgyűlés üzenete az, hogy a búslakodás helyett „hirdessük meg az összetartozás ünnepét, és szimbolikusan fordítsuk meg a történelmet” – mondta. Beszédét úgy folytatta, kérdés az is, hogy miért akadályozzák Szlovákiában a magyar nyelvhasználatot, és miért van az, hogy Nyugat-Európában természetes a kisebbségek autonómiája, a szlovák politikusok szerint ugyanakkor az ország szétverését célozza meg, aki erről beszél. Berényi József arra kérte a jelenlévőket, ha a Felvidéken járnak, erősítsék az összetartozás érzését, mert ma a szlovákiai magyar közösség van a legnehezebb helyzetben a Kárpát-medencei magyar közösségek közül.