Tizenkét kelet-európai ország természeti adottságai mellett térségünk ásványvizeiről, mofettáiról, gyógyfürdőiről is számtalan fotót, kisfilmet készít és információt gyűjt az a négytagú, brit és lettországi szakembercsoport, mely a hét elején érkezett Háromszékre tanulmányútra. Személyes élményeiket, az itt tapasztaltakat jobbára fényképekkel alátámasztva foglalják kötetbe: Gyógyító források – wellness-lehetőségek a Balti-tengertől a Fekete-tengerig című kiadványukat jövő év elején mutatják be Londonban.
A megyei turisztikai egyesület képviselőivel a tavalyi londoni utazási kiállításon találkozott a Kelet-Európa iránt érdeklődő Sophie Benge, aki a szerda esti zabolai találkozón elismerte: szinte hihetetlennek tűnt mindaz, amit Albert Zoltán és kollégája térségünk természeti adottságairól, az egy régióban fellelhető gyógyvizekről és mofettákról mesélt. Ezért döntöttek úgy, Háromszékre látogatnak, hogy megismerjék, dokumentálják s utóbb népszerűsítsék a természetes gyógytényezőket.
A projektet vezető Alla Sokolova kifejtette: főként arra kíváncsiak, hogyan használták az emberek egy adott régió természeti erőforrásait egészségük megőrzésére. „Azt is kutatjuk, hogy a vizsgált országban miként lehet kapcsolatot teremteni a természettel, az erőforrásokkal, hogyan tudjuk azokat jólétünk érdekében, akár ásványvizek, akár élelmiszerek vagy gyógynövények formájában felhasználni” – fűzte hozzá.
A kiadványt – akárcsak az egyéves körutat dokumentáló blogot – egyben ihletforrásnak is szánják, személyes élményeik révén mutatnak be egy-egy régiót, így bátorítva olvasóikat, fedezzék fel a világ ezen tájait is.
Ma már valóságos trend a természetközeli életmódhoz, az ökotermékekhez való visszatérés – mondta Sophie Benge, aki arra ösztönöz, használjuk a természeti kincseket, gazdálkodjunk velük okosan. Példaként említette: a gyógyfürdő fogalma ma a világ minden pontján mást jelent, s bár néhol a víz által kínálnak egészséget, számos, spa-ként működő létesítményben nyoma sincs víznek.
Kedden az előpataki borvíztöltödében rajtolt a csoport körútja, jártak a megyeszékhelyen, de ellátogattak a kovásznai szívkórházba is, ahol a gyógytényezők fiziológiai hatásairól és a mofettákról tájékozódtak. Kisfilm rögzíti többek közt a székelypetőfalvi fürdőt, valamint egy helyi, kizárólag borvízzel működtetett gazdaságot, háziasszonya vendégszeretetét, aki házi készítésű sajttal és lekvárral, saját kertjében termelt friss zöldséggel és gyümölccsel, házi kenyérrel kínálta a lelkes és kíváncsi csapatot.
A nyugati ember belefáradt a drága készítményeken alapuló, költséges egészségmegőrzésbe, a lényegüktől megfosztott gyógyfürdőkbe, s egyre értékesebb és az újdonság erejével hat mindaz, ami eredeti, természetes – vélekedett Christian Banfield fotós, aki a helyi, hagyományos élelmiszerekben, a mindenki számára hozzáférhető ásványvizekben, fürdőkben, mofettákban, a karnyújtásnyira levő erdőkben, szabadon bejárható természetben látja Háromszék vonzerejét.
Ezt kívánják bemutatni a wellness iránt érdeklődő célközönségüknek is, hiszen amit tapasztaltak, itt tulajdonképpen a mindennapi, egyszerű élet része, egy világvárosból érkezőnek azonban igencsak vonzó, miközben kétségtelenül a nyugalom, a természetesség, az egészséges életmód társul hozzá.
Tegnap Bálványosra, a Büdös-hegyhez, az Apor lányok feredőjéhez és a Mikes-fürdőhöz kísérte vendégeit Albert Zoltán, aki úgy véli: a megjelenés előtt álló kötet Romániának fenntartott része jelentős hányadát a Háromszéken látottak, tapasztaltak fedik majd le. Úgy vélekedett, a képekkel alátámasztott információk ezúttal olyan közönséget céloznak, amelyhez másként nem jutna el Székelyföld híre, lehetőségei, s azért is lényeges minél gyakrabban szerepelni a szakmédiában, hogy a Románia iránti hatalmas bizalmatlanság megtörjön.
