Huszonöt év óta először fordult elő, hogy a kormánytöbbséget megerősítették hatalmában a francia választók, és ezzel egyértelmű többséget biztosítottak Nicolas Sarkozy államfőnek a bejelentett reformok elindításához. Az első fordulóhoz képest egy hét alatt ugyanakkor jelentős korrekciót hajtottak végre a választók. Eric Mandonnet, a L’Express hetilap elemzője szerint az előre jelzett elsöprő győzelemhez képest elért kisebb arányú jobboldali többség az első figyelmeztetés a május 6-án megválasztott köztársasági elnöknek: tevékenységével el kell számolnia a közvélemény és a parlament előtt. Sarkozyt a franciák rekordrészvétel mellett fölényes győzelemmel választották államfővé, de a nemzetgyűlési választásokon úgy vélték: ellenzéknek is léteznie kell a politikai életben, s ezt az államfőnek is tudomásul kell vennie. Az egyensúly megtartására küldött az előző nemzetgyűlésnél sokkal nagyobb számú ellenzéki képviselőt a közvélemény a parlamentbe — mutat rá az elemző. A nemzetgyűlési választások mindkét fordulójában rekordméretű volt a távolmaradás, de míg az első fordulóban a baloldali szavazók maradtak otthon, addig a jobboldali szavazók a második fordulóban azt gondolták, hogy felesleges elmenni szavazni, hiszen biztos a jobboldali győzelem — hangsúlyozza Pascal Perinneau. Emellett a kormány egyik első kommunikációs hibája volt a kampány utolsó napjaiban a szociális áfa bevezetése körül kialakult polémia, amely ellen a szocialisták sikeresen mozgósították táborukat. A baloldal meglepő ,,magához térésének" harmadik oka, hogy azokban az országrészekben, ahol Ségolene Royal nyerte meg az elnökválasztást öt héttel ezelőtt, az újonnan megalakult centrista Demokrata Mozgalom (MoDem) szavazói — miután jelöltjeik többsége kiesett a nemzetgyűlési választások első fordulójában — a szocialista jelöltekre szavaztak a második fordulóban. A MoDem szavazói nem egyszerűen megsegítették a baloldalt számos választókörzetben, hanem néhány, hagyományosan a jobboldal bázisának számító választókerületben meg is fordították az eredményt. Mindennek következtében az ellenzék száma ötven fővel növekedhet az előző nemzetgyűléshez képest, és tagjainak száma meghaladhatja a kétszázat, amiről a baloldali politikusok egy héttel ezelőtt még álmodni sem mertek — mutat rá Perrineau. A franciák összességében megerősítették az elnökválasztáson hozott döntésüket azzal, hogy az új köztársasági elnöknek parlamenti többséget biztosítottak. A választások egyik fő tanulsága ugyanakkor az elnöki rendszer és vele párhuzamosan a kétpólusú politika megerősödése Franciaországban.