Az indiai Anand Gandhi Ship of Theseus (Thészeusz hajója) című filmje nyerte a Kolozsváron 12. alkalommal megszervezett Transilvania Nemzetközi Filmfesztivált. A díjnyertes alkotást tizenkét versenyfilm közül választotta ki a nemzetközi zsűri, melynek idén Pálfi György rendező is tagja volt.
A Kolozsvári Nemzeti Színházban megszervezett vasárnapi gálán a tizenötezer eurós pénzjutalommal járó díjat a rendező távollétében a film magyar hangmérnöke, Erdélyi Gábor vette át, akit kétszer is a színpadra szólítottak, hiszen a legjobb operatőri munkáért járó díjat is az indiai film kapta meg. Különdíjban részesült Luminiţa Gheorghiu román színésznő – a kiválóság díját vehette át –, két rendező, a cseh Jiří Menzel és az angol Stephen Frears, a román Adrian Enescu zeneszerző pedig életművéért kapott díjat.
A fesztivál tíz napja alatt a nézők közel kétszáz, egész estét betöltő, illetve rövidfilmet nézhettek meg, többnek közülük a TIFF-en tartották a nemzetközi vagy romániai bemutatóját. A filmvetítésekkel párhuzamosan koncerteket és kiállításokat is látogathatott a közönség.
Kultúrák határvidékéről a magyar napon
A fesztiválnak ezúttal is része volt a magyar nap, amelyen versenyen kívül vetítették Bergendy Péter A vizsga, Szabó István Az ajtó és Deák Krisztina Aglaja című filmjét, Kincses Réka Szülőföld, szex és más kellemetlenségek, valamint Zágoni Bálint Janovics Jenő, a magyar Pathé című alkotását. Forgács Péter munkáiból retrospektív programot rendeztek a TIFF-en. Az alkotó jelenlétében nyílt meg A dunai Exodus: A folyó beszédes áramlatai című kiállítás is, amely az azonos című, 1998-ban bemutatott dokumentumfilm és a vele kapcsolatos kutatások nyomán készült.
A magyar alkotók számára szervezett sajtótájékoztatón Forgács Péter médiaművész beszélt kiállításáról. Elmondta: Andrásovics Nándor 1939-es és 1940-es titkos dunai útjain forgatott filmje ihlette kiállítását. A hajós 1939-ben szlovákiai és magyarországi zsidókat menekített a Fekete-tengerig, 1940-ben pedig besszarábiai német menekülteket szállított felfelé a Dunán. „Nem érthetjük meg a saját szenvedéseinket, veszteségeinket, ha nem értjük meg mások szenvedéseit. Nem lehet valaki jó magyar, ha nem érti meg a románok szenvedéseit. Nem lehet valaki jó zsidó, ha nem érti meg a jó németek szenvedéseit” – fogalmazott Forgács Péter.
A kultúrák határvidékéről szólt Kincses Réka rendező is. Elmondta: Berlinben élő magyarként elemi erővel jött elő belőle a vágy, hogy egy hazátlan, kissé megtört identitású emberről készítsen filmet. Magyarázatként hozzátette: a probléma, amit feszeget, nagyon általános, hiszen a legtöbb ember nem ott él, ahol született, életében sokszor költözik, sőt, ma már egyszerre több helyen is jelen van. Deák Krisztina a fesztivál programjában szintén szereplő Aglaja című filmje kapcsán szintén a gyökértelenségről beszélt. „A pici gyerek, akit elszakítanak szülőföldjétől, anyanyelvétől, teljesen bizonytalanná válik” – jegyezte meg filmje főhőséről a rendező.
