Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos iratainak példa nélküli kiszivárogtatása komoly kérdéseket vet fel azzal a sietséggel kapcsolatban, amellyel a kormányzat a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően külső vállalkozóknak szervezte ki a hírszerzési feladatokat – írta tegnap a The Washington Post. A lap szerint az amerikai hírszerzésben korábban soha nem bővítették ilyen gyors ütemben az alkalmazottak, valamint azok számát, akik hozzáférhetnek a kormányzati komputerhálózatokon tárolt titkos adatokhoz. A hírszerzési területen ma már körülbelül minden negyedik alkalmazott szerződéses, és a hírszerző szervek titkos költségvetésének 70 százalékát vagy még annál is többet magáncégek kapják.
Vita az Európai Parlamentben
Soron kívül rövid vitát tartott tegnap délelőtt az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a múlt héten kirobbant amerikai adatgyűjtési botrányról, mindazonáltal a képviselők döntő többsége nem volt jelen, és nem is a pártcsoportok frakcióvezetői szóltak hozzá az eszmecseréhez. Tonio Borg fogyasztóvédelmi biztos az Európai Bizottság részéről elmondta, hogy a brüsszeli testületet aggasztják azok a hírek, melyek szerint az amerikai hatóságok amerikai internetes szolgáltató cégeken keresztül európai uniós polgárok adataihoz férhetnek hozzá. „Az olyan programok, mint a PRISM, és a törvények, amelyek alapján az ilyeneket engedélyezik, feltehetően veszélyeztetik az uniós polgárok alapvető jogát a magánszférához és személyes adataik védelméhez” – jelentette ki Tonio Borg, aki felvezetőjében elmondta, hogy Viviane Reding alapjogi biztost helyettesíti. Rámutatott, hogy ez az ügy is jól példázza az USA és az EU közötti különbséget, mert míg az Egyesült Államokban csak az amerikaiak élveznek alkotmányos védelmet, addig az unió alapjogként tekint a személyes adatok védelmére, függetlenül az illető állampolgárságától. Az Európai Parlamentben helyet foglaló frakciók részéről felszólaló politikusok többsége felháborítónak, elfogadhatatlannak nevezte, hogy az amerikai hírszerzés tömegével hozzáférjen európai polgárok személyes adataihoz.
Hős vagy áruló?
Közvetett kapcsolatban állt az amerikai hírszerzés titkos telefonos és internetes adatgyűjtését leleplező Edward Snowdennel Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója. Assange, aki hétfőn több médiumnak is nyilatkozott a neki menedéket adó londoni ecuadori követségről, hősnek és példaképnek nevezte Snowdent. Szerinte ugyanazt a harcot folytatja a kormányzati titkos politika ellen, mint a WikiLeaks, valamint a portálnak 700 ezer titkos iratot átjátszó Bradley Manning amerikai közlegény, aki ellen jelenleg hadbírósági eljárás folyik. Snowden azzal indokolta tettét, hogy az amerikai kormányzat olyan, a társadalmi ellenőrzést nélkülöző hatáskörrel ruházta fel magát, amelyre nem jogosult. Álláspontja szerint a Nemzetbiztonsági Ügynökség által folytatott adatgyűjtés egzisztenciális fenyegetést jelent a demokráciára.
Az Egyesült Államokban nyilatkozatháború bontakozott ki arról, hogy Snowden hősnek vagy árulónak tekintendő-e. A Fehér Ház weboldalán eddig 22 ezren írták alá azt a petíciót, amelyben azt kérik Barack Obama elnöktől, hogy részesítse azonnali és teljes körű kegyelemben Snowdent. A kiszivárogtató személye körül különös kétpárti koalíció kezd kibontakozni. Michael Moore liberális dokumentumfim-rendező és aktivista az év hősének minősítette Snowdent, Glenn Beck konzervatív rádiókommentátor pedig olyan hazafias kiszivárogtatónak nevezte őt, aki segít Amerikának abban, hogy visszaszerezze morális iránytűjét. A hírszerzési ügyekben illetékes szenátorok és kongresszusi képviselők többsége ugyanakkor mindkét párt részéről védelmébe vette a titkos adatgyűjtés gyakorlatát, szerintük ennek leleplezése olyan értesülésekhez juttatta a terroristákat, amelyek segítségével megkerülhetik az óvintézkedéseket. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője kijelentette, hogy a kormányzat nem kommentálja a Snowdennel kapcsolatban folyamatban levő nyomozást.
Putyin is megszólalt
Amennyiben Edward Snowden politikai menedékjogot kérne Moszkvától, az orosz hatóságok megvizsgálnák a kérdést – közölte tegnap a Kommerszant orosz napilap Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivőre hivatkozva. A tekintélyes politikai-gazdasági újság értesülése szerint az Egyesült Államok hírszerzésének titkos telefonos és internetes adatgyűjtését leleplező 29 éves amerikai férfi ismeretlen helyen tartózkodik, és most olyan országban keres menedéket, amely nem adja ki őt az Egyesült Államoknak. A titkosszolgálatok lehallgathatják a telefonbeszélgetéseket, de csak törvényes keretek között – kommentálta tegnap az orosz államfő az amerikai titkos adatgyűjtést a Russia Today angol nyelvű orosz televíziónak adott interjúban. Vlagyimir Putyin hozzátette: mindenki előtt rég ismert, hogy az úgynevezett elektronikus felderítés ellenőrzi az állampolgárokat és a szervezeteket a nemzetközi terrorizmus elleni harc közepette. „Egészében véve ezekre a módszerekre van kereslet” – mondta az orosz államfő.
Németország magyarázatot vár
A német kormány a sajtóból értesült az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség PRISM kódnevű programjáról, és magyarázatot vár Washingtontól – mondta tegnap Berlinben a német belügyminiszter. Hans-Peter Friedrich elmondta: összeállítják a német szempontból felmerülő kérdések listáját, és megküldik Washingtonba, illetve felvilágosítást kérnek azoktól az amerikai cégektől is, amelyek a sajtóhírek szerint érintettek az ügyben. Németországban, ahol élénk a keletnémet állampárti belbiztonsági szolgálat, a Stasi rossz emléke, rendkívül érzékeny téma a személyes adatok kezelése, és a PRISM-ről szóló hírek aggodalmat okoznak kormányzati körökben. Angela Merkel kancellár személyesen kér tájékoztatást az ügyről Barack Obamától a jövő héten, amikor az amerikai elnök Berlinbe látogat.
