Sakkot adott ismét az igencsak öntelt szociál-liberális hatalomnak Traian Băsescu államelnök, bár az utóbbi időben nagyon csendben volt, most előbújt belőle az öreg róka, nagy játékos politikus, és olyat lépett, amire ellenfelei egyáltalán nem számítottak.
Pillanatnyi érdekeket szemlélő, jövőbe egyáltalán nem tekintő, korlátozott képességű politikusok próbálják átszabni Románia törvényeit, alkotmányát, területi felosztását. Kétes körülmények között és meggondolatlanul átformálták a referendumtörvényt, hogy sietve átnyomhassák a gyorstalpalva összeeszkábált alkotmányt, amelybe igyekeznek mindent beiktatni, amiről úgy vélik, érdekeiket szolgálja. Egyáltalán nem gondolnak a holnapra, egy-egy döntésük következményeire, arra, hogy ami ma isteni sugallatnak tűnik, az ellenük fordulhat. Tavaly hatalomvágytól elvakultan néhány nap alatt cserélték le a parlament vezetőit, szavazták meg Băsescu elmozdítását, öntelten szónokoltak a nép akaratáról, hogy végül júliusban duzzogva vegyék tudomásul: tervük megbukott, Băsescutól nem szabadulhatnak. Törvényeket fogadtak el rendkívül gyorsan, aztán nem győzték módosítani, hogy alkalmazhatóak legyenek, ez a kapkodó amatörizmus uralja a tanügyet, egészségügyet, egyre inkább kitetszik: a két ifjú titán által vezetett kétharmados többségnek és élvonalba emelt „nagy szakértőiknek” túl nagy falat ez a kormányzás, ha nem egymást próbálják sakkban tartani, hanem egyetértésben ötölnek ki valamit, abban semmi köszönet nincsen.
Traian Băsescu, élve az új népszavazási törvény adta lehetőséggel, bejelentette: referendumot ír ki, várja, hogy a nép megerősítse négy évvel ezelőtti döntését, miszerint legtöbb 300 fős, egykamarás parlamentet akar. Akkor az igenek többségben voltak, de a jelenlét nem érte el az 50 százalékot, így a népszavazás eredménye nem vált kötelezővé, csak ajánlottá. Csakhogy Antonescuék már rögzítették új alkotmánytervezetükben, hogy Románia törvényhozása alsó és felső házból áll, a képviselők számát 300 körülire korlátozták ugyan, de maradt a szenátus is, mely az elképzelés szerint a régiókat képviselné.
Băsescunak államfőként joga van népszavazást kiírni, ha a kormány pénzhiányra hivatkozva elutasítaná, akkor az alkotmányról sem szervezhetnek referendumot ugyanezen okból. Ha megtartják a voksolást, borítékolható az igenek többsége, ez pedig alkotmánytervezetük újragondolását kívánná, és későbbre tolódnak nagy régióátszervezési terveik is.
Traian Băsescu – valószínű, akaratán kívül, de – nekünk dolgozik, ha egyebet nem, de időt s talán kis mozgásteret nyerünk. Tanulhatnánk az elnöktől, s kitalálhatnánk, hogyan verjük vissza az elvakult, nacionalista hatalom támadásait, akár saját fegyvereivel. Hogyan kell sakkot, esetleg mattot adni.