Nem könyvelhettek el kimagasló jövedelmet az utóbbi években a háromszéki burgonyatermelők. Termett ugyan, de az értékesítéssel gondok adódtak, főképp az importot okolták a hazai termelők – Lengyelországból, Németországból hozták, meg közel-keleti, észak-afrikai országokból is hatalmas mennyiségekben érkezett Európába a pityóka.
Mindez dömpingáron, a feketén, hivatalos okmányok nélkül behozott terményt olcsón tudták piacra dobni a kereskedők. Idén fordított helyzet körvonalazódik. Az említett országokban a kedvezőtlen időjárás, sok helyen a politikai konfliktusok miatt tizedelődik a termés. Mindez azt mutatja, idén ára és piaca lesz a hazai pityókának. Az időjárás is segíti a jó hozamot, ám mindez kevés gazdának fog örömet jelenteni ősszel, ugyanis a korábbi évek kudarca miatt jelentősen csökkent a pityókával beültetett területek nagysága.
Az ország déli megyéiben jelenleg 1–1,3 lejért adják az újburgonyát a termelők. Korábbi években ugyanebben az időszakban a harminc banit sem érte el – mondta el érdeklődésünkre Bartha János burgonyatermelő. Nemcsak a hazai piac szippantja el a friss termést, kamionszámra hordják a burgonyát Lengyelországba, Németországba. Oda, ahonnan korábban banikért importálták Romániába a pityókát – vélekedett. Az időjárás segíti a burgonyát. Tavaly júniusban már intenzíven kellett locsolni a földeket, idén az égi öntözés megtette a magáét. A nedves időjárás viszont többletköltséget is hoz a gazdáknak. Sokkal többször kell kezelni az ültetvényeket a gombás megbetegedések ellen. Bartha elmondta: ő már a harmadik permetezésnél tart, ez pluszköltség, de a termés érdekében elengedhetetlen.
A piacokon is észlelhető a dagadó burgonyahiány. Két lej alatt szinte sehol nem adják, de nem ritka, hogy akár három lejt is elkérnek érte. Ez számottevő áremelkedést jelent, amit az Országos Statisztikai Hivatal is jegyzett. A június 11-i hivatalos adatok szerint a burgonya a leginkább dráguló élelmiszerek egyike. Idén április-májusban az áremelkedés 21,41 százalékos volt. Árcsökkenésre nem lehet számítani az elkövetkező hónapokban sem – véli a burgonyatermesztők országos szövetségének elnöke, Ioan Benea az Agerpresnek adott nyilatkozatában. Véleménye szerint azonban más tényezők is hozzájárulnak, hogy egyre drágább az alapélelmiszernek számító burgonya. Az 1,2–1,4 lejes termelői árban benne van az üzemanyagköltség, más, egyre dráguló befektetések kiadásai. Míg a piacra érkezik a burgonya, ára 2,5–3 lej, a többlet a viszonteladók zsebébe jut, mivel a termelőknek nincs saját értékesítési hálózatuk.
A jelek szerint a termésstruktúrát megőrző kistermelők átlagos jövedelmét nem befolyásolja jelentősen az áringadozás. Kelemen Attila húsz hektárt művel, ebből évente négy hektárba tesz burgonyát – ezt el tudja adni, s ha nincs nyeresége, legalább nem veszít sokat, a kiesést pótolják más termények. Az ősszel kiszedett pityóka tavasszal ér a legtöbbet, de ahhoz komoly tárolókapacitásra van szükség. Kistermelőként ősszel adja el a termést, a föld végéről, ahogy mondja. Megvannak az állandó kuncsaftjai, főként Bukarestből. Elviszik, s az ottani piacon adják el a pityókát, jó reklám nekik a „cartofi de Covasna” (kovásznai krumpli). Kisgazdaként nincs lehetősége a piacokat járni, habár ott többletjövedelemre tehetne szert. A megoldást az értékesítési szövetkezetek jelentenék. A baj, hogy a nagytermelőknek nem érdekük a kicsikkel szövetkezni, azok meg saját erőből nem tudnak raktárt építeni, válogató-, mosó-, csomagológépet venni, sem piacot keresni – vélekedik Kelemen Attila.
A mezőkön feltűnő az ipari feldolgozásra szánt növények, főként repce, kukorica, de a répa térhódítása – mindez a burgonya rovására. Háromszéken csúcsévekben a pityókások összterülete megközelítette a húszezer hektárt. Innen csökkent a termelés 13–14 ezer hektárra – ismertette Könczei Csaba megyei agrárigazgató. Az idei adatok még nem ismeretesek, a polgármesteri hivataloknak június 10-ig kellett erről jelentést tenniük, ennek alapján készítik el a megyei összesítést. Az 1000–2000 hektáros változás természetesnek mondható, ezt hordozza az előző év teljesítménye. A területcsökkenés azonban nyilvánvaló és nem szűnik, megítélése szerint főként a kisebb gazdáknak lesz egyre elérhetetlenebb a pityókatermesztés – nem bírnak a nagy költségekkel, nem alkalmazhatják a megfelelő technológiát, nem jutnak ki a piacra. A nagyok rendelkeznek megfelelő anyagi forrásokkal, jó szaporítóanyaggal dolgoznak, betarthatják a termelési folyamat minden követelményét. A sok és jó minőségű áruval piacképesek – mondja az igazgató.
A hazai pityóka piacának fellendülését az idén bevezetett, behozatalt érintő új rendelkezésekkel is magyarázza Könczei. Az importőrök kötelesek növényvédelmi bizonylatot, eredetismereti tanúsítványt bemutatni – az ilyen dokumentumokkal kísért pityókát nem lehet aprópénzért megvásárolni külföldön sem. Ezért lesz egyre előnyösebb a kereskedelmi láncoknak, áruházaknak a hazai pityóka forgalmazása – véli az igazgató.