Az elnök előbb a jelenlegi fejlesztési régiók aránytalanságait ecsetelte. A délkeleti régióban Vrancea és Konstanca megyének semmi köze egymáshoz, ugyanúgy nálunk, a középrégióban, azon kívül, hogy barátok vagyunk, semmi nem köt össze Fehér megyével. Semmiféle földrajzi, történelmi, társadalmi, kulturális, környezetvédelmi kötődésünk nincs, pedig az Európai Unió által megállapított kritériumrendszer szerint a régiónak ez az alapfeltétele. Továbbá az EU által felállított, NUTS-2 népességi előírásoknak sem felelnek meg a romániai régiók. A bukaresti kormányzók ráadásul még közigazgatási hatáskörrel is fel akarják ruházni a régiókat, figyelmeztetett, hozzátéve: elsődleges az állampolgárok érdeke, a központosítás lebontása. Ezzel szemben erős központosítási törekvéseknek vagyunk tanúi, épp tegnap jelent meg a Hivatalos Közlönyben az a sürgősségi kormányrendelet, amely a közpénzügyi hivatalok központosítását célozza. Az egészségügyi miniszter szintén központosítani akar.
Tamás Sándor statisztikai adatokkal támasztotta alá, hogy Bukarest elszívja a pénzt, ugyanakkor azt javasolja, kisebb és működőképesebb régiókat kell kialakítani.
Ezek után rátért a közigazgatási régiók kérdésére. Miből fognak működni ezek? Vagy újabb adónemet vetnek ki, vagy elvonják a helyi adók bizonyos százalékát – mondotta. Szerinte titokban a megyék felszámolására törekednek. Mi, székelyföldiek és ezen belül Kovászna megyeiek ezt nem akarjuk – szögezte le. A referendumtörvény első cikkelye kimondja, a szuverenitás a népé, amely képviseleti intézményein keresztül és népszavazás által gyakorolja azt. Nem vagy-vagy, hanem és – hívta fel a figyelmet. Továbbá a második szakasz szerint a népszavazást országos érdekű kérdésekben gyakorolják, márpedig a régiós felosztás országos jelentőségű ügy. A közigazgatási határok megváltoztatása előtt a lakosságot népszavazáson meg kell kérdezni, előzetes népszavazást akarunk a régiós felosztásról – szögezte le az elnök.