A 2010-ben hozott, 283. számú agrárkamarai törvény és az ezt módosító és kiegészítő 2010/122-es törvényt módosító rendelet a megyei szintű agrárkamarák megalakulási körülményeinek javítását, a normatív rendelkezések hiányosságainak kiegészítését szolgálja – mutat rá egy közleményben az agrártárca.
A módosítás következtében az agrárkamarák lényegében szaktanácsadói hivatalok szerepét fogják betölteni. Segítséget nyújthatnak európai pénzek lehívásánál, gyakorlati bemutatókat, vásárokat, kiállításokat, értekezleteket szervezhetnek, bemutató parcellákat létesíthetnek. Szakmai támogatást nyújthatnak gazdálkodóknak, együttműköd­hetnek kutatási és tanintézményekkel. A módosításban viszont nem szerepel, hogy beleszólási joguk lenne az önkormányzati vagy minisztériumi, akár  kormányszinten hozott, az agrárszférát érintÅ‘ döntések meghozatalába, az agrárpolitika alakításába, a vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásába és alkalmazásába.
Míg korábban az agrárkamarákat közérdekű magánintézményként határozta meg a törvény, az új rendelkezés értelmében a kamarák autonóm, nyitott, nem kormányzati, apolitikus, közhasznú jogi személyiséggel rendelkező szervezetek lesznek. Viszont a 21. cikkely értelmében a közhasznú státust csak a jogi személyiség elnyerését követően, külön kérvény jóváhagyása után nyerhetik el.
A megyei kezdeményezőbizottságok felállítását a prefektusok rendelik el. A tizenegy tagú bizottságban he­lyet kap az agrártárca, az erdészeti felügyelőség, a prefektúra, a Romániai Községek Egyesületének egy-egy és az agráregyesületek hét képviselője. Ha utóbbi kategóriában hétnél több a jelölt, sorshúzással döntik el, kik kerülnek a kezdeményezőbizottságba.
A majdan alakuló megyei agrárkamarákat a megyei kollégium és annak állandó bizottsága vezeti. Az agrár­kamarai választásokra az új rendelkezés életbe lépését követően legtöbb kilencven napon belül kell sort keríteni. Minden közigazgatási egységben szavazókörzetet ala­kítanak ki, ahol a kezdeményező bizottság által meghatározott számú elektort várnak a voksolásra. Az elektorokat a Megyei Mezőgazdasági Kamarák listái alapján jelölik ki. A korábbi rendelkezés értelmében ezt a Mező­gazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség, az erdészeti hivatalok és az Országos Halászati Hatóság listái alapján határozták meg.
Az agrárkamaráknak lehetnek egyéni (magán- vagy jogi személyként termelő farmerek, állatorvosok) és kollektív tagjai (az ágazatban működő szakmai egyesületek, patronátusok, szakszervezetek, szövetkezetek, erdészeti hivatalok, közbirtokosságok, állatorvosi kollégiumok, kutatási és tanintézmények).
Módosult az agrárkamarák megyei kollégiumainak összetétele is. A 25 tag a következőképpen áll össze: nyolc helyet biztosítanak szakmai szervezeteknek (korábban tíz helyük volt), két-két helyet a patronátusoknak, szakszervezeteknek, szövetkezeteknek, egy-egy helyet az erdőtulajdonosok és közbirtokosságok képviselőinek, az állatorvosoknak valamint az agrárkutatási és tanintézményeknek, négy-négy helyet a gazdák választott képviselőinek, valamint a 35 évnél fiatalabb gazdák képviselőinek (korábban mindkét ka­tegóriának három helye volt).
Az új agrárkamarák személyzetét a mostani megyei agrárkamaráktól versenyvizsga nélkül veszik át. A kamarák igazgatóit az alkalmazottak köréből jelölik ki.