SürgÅ‘sségi kormányrendelettel módosÃtották a korábban elfogadott két agrárkamara-törvényt. A mostani megfogalmazásban az agrárkamarák a közhasznú státust csak újabb rendelkezés meghozatala után kaphatják meg, miután jogi személyiséget nyertek. Az agrárkamarai választásokat az új rendelkezés életbe lépését követÅ‘ legtöbb kilencven napon belül kell megtartani.
A 2010-ben hozott, 283. számú agrárkamarai törvény és az ezt módosÃtó és kiegészÃtÅ‘ 2010/122-es törvényt módosÃtó rendelet a megyei szintű agrárkamarák megalakulási körülményeinek javÃtását, a normatÃv rendelkezések hiányosságainak kiegészÃtését szolgálja – mutat rá egy közleményben az agrártárca.
A módosÃtás következtében az agrárkamarák lényegében szaktanácsadói hivatalok szerepét fogják betölteni. SegÃtséget nyújthatnak európai pénzek lehÃvásánál, gyakorlati bemutatókat, vásárokat, kiállÃtásokat, értekezleteket szervezhetnek, bemutató parcellákat létesÃthetnek. Szakmai támogatást nyújthatnak gazdálkodóknak, együttműködÂhetnek kutatási és tanintézményekkel. A módosÃtásban viszont nem szerepel, hogy beleszólási joguk lenne az önkormányzati vagy minisztériumi, akár kormányszinten hozott, az agrárszférát érintÅ‘ döntések meghozatalába, az agrárpolitika alakÃtásába, a vidékfejlesztési stratégiák kidolgozásába és alkalmazásába.
MÃg korábban az agrárkamarákat közérdekű magánintézményként határozta meg a törvény, az új rendelkezés értelmében a kamarák autonóm, nyitott, nem kormányzati, apolitikus, közhasznú jogi személyiséggel rendelkezÅ‘ szervezetek lesznek. Viszont a 21. cikkely értelmében a közhasznú státust csak a jogi személyiség elnyerését követÅ‘en, külön kérvény jóváhagyása után nyerhetik el.
A megyei kezdeményezÅ‘bizottságok felállÃtását a prefektusok rendelik el. A tizenegy tagú bizottságban heÂlyet kap az agrártárca, az erdészeti felügyelÅ‘ség, a prefektúra, a Romániai Községek Egyesületének egy-egy és az agráregyesületek hét képviselÅ‘je. Ha utóbbi kategóriában hétnél több a jelölt, sorshúzással döntik el, kik kerülnek a kezdeményezÅ‘bizottságba.
A majdan alakuló megyei agrárkamarákat a megyei kollégium és annak állandó bizottsága vezeti. Az agrárÂkamarai választásokra az új rendelkezés életbe lépését követÅ‘en legtöbb kilencven napon belül kell sort kerÃteni. Minden közigazgatási egységben szavazókörzetet alaÂkÃtanak ki, ahol a kezdeményezÅ‘ bizottság által meghatározott számú elektort várnak a voksolásra. Az elektorokat a Megyei MezÅ‘gazdasági Kamarák listái alapján jelölik ki. A korábbi rendelkezés értelmében ezt a MezÅ‘Âgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ãœgynökség, az erdészeti hivatalok és az Országos Halászati Hatóság listái alapján határozták meg.
Az agrárkamaráknak lehetnek egyéni (magán- vagy jogi személyként termelÅ‘ farmerek, állatorvosok) és kollektÃv tagjai (az ágazatban működÅ‘ szakmai egyesületek, patronátusok, szakszervezetek, szövetkezetek, erdészeti hivatalok, közbirtokosságok, állatorvosi kollégiumok, kutatási és tanintézmények).
Módosult az agrárkamarák megyei kollégiumainak összetétele is. A 25 tag a következÅ‘képpen áll össze: nyolc helyet biztosÃtanak szakmai szervezeteknek (korábban tÃz helyük volt), két-két helyet a patronátusoknak, szakszervezeteknek, szövetkezeteknek, egy-egy helyet az erdÅ‘tulajdonosok és közbirtokosságok képviselÅ‘inek, az állatorvosoknak valamint az agrárkutatási és tanintézményeknek, négy-négy helyet a gazdák választott képviselÅ‘inek, valamint a 35 évnél fiatalabb gazdák képviselÅ‘inek (korábban mindkét kaÂtegóriának három helye volt).
Az új agrárkamarák személyzetét a mostani megyei agrárkamaráktól versenyvizsga nélkül veszik át. A kamarák igazgatóit az alkalmazottak köréből jelölik ki.