A török kormány első ízben azzal fenyegette meg a tüntetőket tegnap, hogy szükség esetén beveti ellenük a hadsereget. Ha nem elegendő a rendőrség fellépése a tüntetők ellen, a csendőrség fogja elvégezni a feladatot. Ha az sem elég, be lehet vetni a fegyveres erőket is – mondta Bülent Arinc miniszterelnök-helyettes egy tévéinterjúban.
A kormányellenes tiltakozások május 31-i kezdete óta a török kormány mindeddig a rendőrségre bízta az isztambuli és ankarai tüntetők megfékezését, a katonaságot nem vetették be. Mindez rávilágít arra, hogy a hadseregre a modern Törökországot megalapító Kemal Atatürk nevéhez fűződő szekuláris örökség letéteményeseként tekintenek. Törökországban a XX. században négy katonai puccsot hajtottak végre – jegyezte meg az AFP francia hírügynökség. Az utóbbi 11 évben, Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöksége alatt több alkalommal tisztogatást hajtottak végre a hadsereg soraiban, és több száz katonatiszt áll bíróság előtt az iszlamista-konzervatív kormány elleni összeesküvés vádjával. Vasárnap a hatóságok csaknem 600 embert vettek őrizetbe a kormányellenes tüntetéseken Isztambulban és Ankarában – közölték a két nagyváros ügyvédi kamaráinak névtelenséget kérő munkatársai.
A törökországi zavargásoknak egyre nagyobb a nemzetközi visszhangja is. Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára párbeszédre szólította fel a szemben álló feleket, és óva intett az erőszak további szélesedésétől. A norvég politikus leszögezi: a hatóságoknak kötelességük megfelelő intézkedéseket hozniuk, hogy a tiltakozások békések legyenek, és minden állampolgár biztonságát szavatolják, másrészt szükség esetén sem alkalmazhatnak az indokoltnál nagyobb erőt. „Ha a biztonsági erőknek erőszakhoz kell folyamodniuk, azt csak szükséges és arányos mértékben tehetik. Az európai emberi jogi bíróság több ítéletében rámutat, hogy a könnygáz használata szűk, zárt helyeken, például kórházakban, sem szükségesnek, sem arányosnak nem tekinthető” – zárja nyilatkozatát a 47 államot tömörítő páneurópai szervezet főtitkára.
Bírálta a török hatóságok fellépését Angela Merkel német kancellár is, aki hangsúlyozta: „nem fér össze a gyülekezési szabadságról és a véleményszabadságról alkotott elképzelésünkkel mindaz, ami jelenleg Törökországban történik”. Szerinte a biztonsági erők túl durván lépnek fel a kormányellenes tüntetőkkel szemben. A német kormány különböző képviselői már eddig is többször felszólították a feleket, hogy törekedjenek a párbeszédre, az ankarai vezetőséget pedig figyelmeztették: tiszteletben kell tartania a békés tüntetők jogait. Németországban nagyjából hárommillió török él, több mint 50 százalékuk német állampolgár. A török közösségek szervezetei a hét végén a belső ellentéteket félretéve együtt tüntettek a török kormány ellen a berlini török nagykövetségnél.
