EU-külügyminiszterek tanácskozása
Hozott némi előrehaladást az uniós tagállamok külügyminisztereinek vasárnap esti, az EU-alkotmány további sorsával foglalkozó luxembourgi találkozója, de a legvitatottabb kérdésekben megmaradtak a véleménykülönbségek.
Több külügyminiszter szerint a tanácskozás résztvevői lényegében beleegyeztek, hogy az új, kidolgozandó szöveg ne alkotmány, hanem egyszerű EU-szerződés legyen. Abban is egyetértés született, hogy a dokumentumból hagyják ki az olyan szimbólumokat, mint a közös himnusz vagy a zászló. Ugyanakkor mind Lengyelország, mind Nagy-Britannia kitartott saját feltételei mellett: előbbi a minősített többségi döntéseknél alkalmazott szavazási súlyok rendszerének megváltoztatását kérte, utóbbi pedig azt, hogy az EU alapjogi chartája — amely az eredeti alkotmány részét képezte — ne legyen jogilag kötelező érvényű dokumentum. * Az Európai Parlament elnöke határozottan visszautasította tegnap a lengyel kormány állítását, miszerint a kettős többségen alapuló szavazási módozat az Európai Unióban elsősorban Németországnak kedvez, miáltal ,,német Európa" jönne létre. Hans-Gert Pöttering a ZDF televíziónak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az alkotmány tervezetében szereplő kettős többségi elv éveken át tartó tárgyalások eredményeként jött létre. Azt mind a huszonhét tagállam aláírta, köztük Lengyelország korábbi kormánya is. * Az Európai Unió külügyminiszterei támogatták, hogy a huszonhetek fejlesszék az energiahordozókban gazdag közép-ázsiai térség országaihoz fűződő kapcsolataikat.
BT-határozatot sürgettek Koszovó ügyében
Fokozott erőfeszítéseket és egy biztonsági tanácsi határozat rövid időn belüli megszületését sürgették a Koszovó jogállása körüli vita megoldása érdekében az uniós tagállamok külügyminiszterei tegnapi luxembourgi tanácsülésükön. A miniszterek támogatásukról biztosították Martti Ahtisaari ENSZ-különmegbízott tervezetét. A tervezet, amelyben az EU-nak fontos szerep jutna, és amely nemzetközi ellenőrzés melletti függetlenséget javasol az albán többségű szerb tartománynak, a koszovói kérdés egy új biztonsági tanácsi rendelettel való rendezésének alapját képezi — áll a miniszteri tanácskozás állásfoglalásában.
V4-csúcstalálkozó
Az országaik közötti együttműködés hagyományos kérdéskörein túlmenően a Visegrádi Csoport miniszterelnökeinek pozsonyi csúcstalálkozóján kiemelkedő hangsúlyt kaptak az európai alkotmány megalkotásával és a schengeni rendszer közelgő bevezetésével kapcsolatos kérdések. A magyar miniszterelnök a leghatározottabban elutasította a schengeni rendszer bevezetésének négy hónapos elhalasztását célzó osztrák indítványt. A résztvevők egységes álláspontot képviseltek az Egyesült Államok vízumpolitikáját érintő kérdésben.
Izrael és Abbász tárgyalni kíván
Izrael tárgyalni kíván Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, és el akarja szigetelni a Hamaszt, miután az iszlámista mozgalom ellenőrzése alá vonta a Gázai övezetet — erősítette meg tegnap Cipi Livni izraeli külügyminiszter. Hangsúlyozta: megállapodást szeretnének elérni Abbásszal és a mérsékelt palesztinokkal. Több szakaszban kell elérni olyan garanciákat, hogy végül a jövő palesztin állama ne terrorista legyen. Itt az ideje folytatni a közel-keleti béketárgyalásokat — jelentette ki Mahmúd Abbász palesztin elnök is tegnap George Bush amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során. Mint arról Abbász munkatársa és szóvivője, Nabíl Abu Rudeina beszámolt, a megbeszélés középpontjában a gázai övezeti helyzet állt. Az amerikai elnök támogatásáról biztosította a Palesztin Hatóság elnökét — mondta a szóvivő.
Hét gyermekáldozat
Hét gyermek is meghalt Afganisztán délkeleti részén az ázsiai országban állomásozó amerikai vezetésű nemzetközi haderő egyik légitámadásában, amely egy mecset és egy korániskola ellen irányult, ahol a feltételezések szerint az al-Kaida több harcosa húzta meg magát. A rajtaütésben a nemzetközi terrorhálózat több tagja életét vesztette, két fegyveres pedig a támadók fogságába került. A koalíció szóvivője azzal vádolta az al-Kaida harcosait, hogy ártatlan civileket használtak fel önmaguk védelmére.