Farcádi Botond
Tudomást sem akar venni a kormány az ország lakosságát leginkább érdeklő gazdasági-szociális válságról, álproblémákkal, látszatintézkedésekkel, politikai cirkusszal próbálják elterelni a figyelmet az egyre mélyülő pénzügyi, megélhetési gondokról.
S közben javában zajlik a stratégiai állami vállalatok elkótyavetyélése: a posta lezüllesztése folytatódik, a vasúti társaság teherszállítási részlegén már túl is adott a hatalom, következnek az energetikai vállalatok – így mond le aprópénzért alapvető szolgáltatásairól és erőforrásairól az állam, így válik szegényebbé és még inkább kiszolgáltatottá.
Mindez pedig visszaüt ránk is, ha nem most, akkor néhány év múlva, miként néhány esztendővel ezelőtt történt, amikor teljesen indokolatlanul a régióban nálunk emelkedtek a legmagasabb arányban az üzemanyagárak – ismert, a jelenség feltárása céljából még a Boc-kormány indított vizsgálatot, ám a felelősök kilétére sem derült fény, nemhogy valamiféle szankcióban részesültek volna. De pár hónap múlva ugyancsak a magunk bőrén tapasztaljuk fokozottan a mindenkori román kormányok szolgalelkűségét, amikor az energiaárak liberalizációja folytán egyre többet fizetünk majd például a földgázért – a lakosságnak szolgáltatott villanyáram árának 1,3 százalékos csökkentése pedig egyenesen nevetségesnek tűnik, ha azt nézzük, hogy Magyarországon lassan már 30 százalékos átfogó rezsicsökkentésről beszélnek, illetve ha felidézzük: néhány hete éppen az energiaárak növelésébe bukott bele a bolgár kormány.
Mindezekből a folyamatokból mintha semmit sem értenének Victor Pontáék, a lakosság érdekeit félretéve alázatosan hajtják végre a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság parancsait, még azokat a sokat hangoztatott intézkedéseket sem merik meghozni, amelyekkel hónapokon át kampányoltak, mint a társadalombiztosítási járulék, az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése.
Márpedig igencsak felsrófolták a megszorítások miatt amúgy is csalódott lakosság elvárásait a Băsescu-rezsim ellen meghirdetett hadviselésük során, s bár tart még, de fogytán a választók türelme. Jelzi ezt, hogy egyre több ágazatban készülnek tiltakozó megmozdulásokra – most például az orvosoknak telt be a pohár –, számos kisebb tüntetés pedig az elmúlt hetekben is zajlott már, bányászok, postások, diákok és mások vonultak utcára.
Persze, a médiát is uraló hatalom egyelőre el tudja ezt hallgatni, jelentékteleníteni, a magyar kártya kijátszása is ideig-óráig működhet, de mi történik majd, ha tízezreknek lesz elegük a vezetésre alkalmatlan vezetőikből?
