Kovács László polgármester újságolta, hogy a II. Előpataki Napok tiszteletére (június 29–30.) bekötötték a gyógyvizet az új kezelőközpontba, s ez is hozzájárul az egykor virágzó település újraélesztéséhez. Sajnos, még nem döntötték el, melyik kút vize lenne alkalmas a kezelőközpont mű­ködtetésére, s így az előpataki ásványvíz-palackozó üzemtől vezették be az Erzsébet-kút gyógyvizét. Miként azt Nicolaie Cucu alpolgármester elmondta: a szolgáltatást meg kell fizetni a palackozó üzemnek, hiszen a borvíz villanymeghajtású szivattyúval kerül a kezelőközpontba, és közösen olyan prog­ramot dolgoznak ki, hogy mindkét fogyasztó zökkenőmentesen tudjon működni. Ez az ideiglenesnek mutatkozó megoldás már csak azért is előnyös, mert a palackozott előpataki víznek teljes kémiai összetételét és ivókúrás orvosi javallatait ismerjük, s az illetékes központi intézmények is szavatolják. Silviu Manole élelmiszermérnök, a palackozó vállalat tulajdonosa mint gyógyvizet forgalmazza az előpataki ásványvizet nemcsak az országban, hanem határainkon túl is. Szinte hihetetlen, hogy az a gyógyvízkút, amelyet 106 esztendővel ezelőtt, 1907-ben készítettek, egy évszázad után is ezrek gyógyulását szolgálja. A megyei Aquasic Közösségi Társulás ugyan még nem vette át az előpataki kezelőközpontot – tudtuk meg Demeter István ügyvezetőtől –, de minden hasonló létesítmény számára, így az előpatakinak is megrendelték már a legszükségesebb bútorzatot.
Bekötik a falunapok tiszteletére az ásvány­vizet a kezelőközpont előtti szabadtéri csor­góhoz is – nyilatkozta az alpolgármester, és elmondta: az előpataki cigányság viselkedésében is változás tapasztalható, nem törtek, nem romboltak, a tavalyi falunapokra épített szabadtéri színpadon még egy karcolás sem esett. Kétna­pos programot állítottak össze az ünnepre. Szombatra a bodzafordulói Nedeia Mocăneas­că együttest hívták meg, vasárnap a rétyi fúvós­zenekar lép fel. A megyei tanácstól ígéretet kaptak, hogy hamarosan új hidat építenek az Előpataki-patakra, megteremtik a kapcsolatot a megyei műút és a fürdőtelep között. S mert aki ma látogat Előpatakra, nehezen tudja elképzelni az egykori virágzó fürdőéletet, Orbán Balázs leírásából válogattunk, aki 1875-ben, 45 évesen, élete delén volt vendége e gyógy­fürdőnek a kor neves, ismert tudósai társaságában a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XVIII. vándorgyűlésének meghívottjaként. Falunap előtt ajánljuk olvasóinknak.
„Ez honunk legjobban berendezett, leglátogatottabb fürdője – írta 1869-ben –, csak a múlt század vége felé kezdettek ottan egyszerű, más fürdőinken divatos faházakat építeni, hanem a szomszéd Duna-fejedelemségből számos vendég kezdvén ide tódulni, az oly gyorsan emelkedett, hogy ma a sétánnyal szegély­zett patak partján 100-nál több csinos lakház, s azok között néhány nagyszerű is emelkedett. A Főkút vegytartalomra nézve leggazdagabb (…). Közelében van a Restek kútja, melynek mellékneve onnan ered, hogy a későn kelő vendégek, a Főkút kifogytával csak ebből kaphattak vizet. Mellette van egyfelől egy svájci modorban épült nagy és kényelmes vendéglő, más felől egy hosszú, fedett sétány, hol esős időben is mozoghatnak a vendégek, végében csinos olvasószobával, hol minden nyelven írt s minden színezetű hírlap van. E sétánynak nyitott oldala zöld ágakkal elrekesztve igen kedves és hűs táncteremmé alakíttatik át, s vasárnapokon – mikor Három­székről is a birtokosság ide szokott seregleni – igen kedélyes táncestélyek tartatnak (...) A szállások igen keresettek, s meglehetős borsosak is. Előpatak ajánlható, ha az emésztés szenved, ha daganatok és tömülések keletkeztek az altesti szervekben, melyekben a szervi tevékenység és a vérélet le van hangolva, és melyekben hiányos vérkészítés által gyöngeségi és kóros állapotok jönnek létre az idegrendszerben. Vizei hatalmasan olvasztanak anélkül, hogy gyengítő utóhatást nyilváníta­nának. Gyomorgyengeség és gyo­mor­görcs, májtömülés, zsírmáj, epeelválasztási rendetlen­ségek, epekő-bajok, sárgaság, lépdagok váltóláz következései, a vese és vizellethólyag hurutos állapota, méhtömülés, altesti zsigerek vérbősége, aranyeres bajok, sápkor, vérhiány és görvélykor, azon betegségek, melyek az előpataki ivás és fürdés általi gyógy­kezelésnek tárgyai lehetnek. A fürdőidény alatt itt roppant fényűzés és hencegés van, s lehet itt a francia műveltséget szenvelgő boérok, főként a nőknél a francia eleganciát a keleti rondasággal, a francia vidorságot, élénk­séget a keleti tunyasággal párosítva látni. Párizsban készült csinos szabású ruhán íz­léstelen ékszerhalmazt és török kaftánt, ki­vágott nehéz selyem, bársonyöltönnyel csoszogó török pántoflit, s francia műveltség felületes máza alatt butaságot, erkölcsi üresség mellett roppant gőgöt, vagyonfitogtatást és kérkedő ürességet észlelni…”
Nagy szám lesz az idei faluünnep is, mert múlt évben tartottuk az elsőt, és nagy volt az érdeklődés, eljönnek az árapatakiak, az erős­diek is – mondták az önkormányzatnál. A tavaly sikerült megfelelő viselkedésre bírni az ünneplő cigányságot, nem is történt külö­nösebb baj. Nekik is ott a helyük. 1700 cigány részesül itt szociális segélyben. Tervezzük, hogy felújítjuk az egykori sportpályát a cigány negyed közelében, elképzelhető, ha őket is bevonjuk legalább nézőkként, de a tehetséges fiatalokat résztvevőkként a sporttevékeny­ségbe, lefoglaljuk őket, viselkedésük is meg­változik. Hetében bővítettük az iskolát, a nyáron az önkormányzat saját erejéből két osztályt újít fel – mondták a községvezetők.