Egyre többet hallunk és beszélünk arról, hogy a bűncselekmények száma rohamosan nő, elhatalmasodik és félelmetessé válik körülöttünk az erőszak. Sokszor emlegetjük, hogy „már az utcára sem lehet kimenni”, mert az ember nem érezheti magát biztonságban.
Mindeközben gondolunk-e arra, hogy az erőszakos bűncselekmények jelentős részére nem a nyílt utcán, a sötét parkokban, de nem is bűnbandák egymás közötti leszámolása során, hanem a családi otthonok falai között kerül sor? Számon tartjuk-e az erőszak áldozatai, elszenvedői között azokat, akiknek testi épségét, biztonságérzetét, életét nem az előttük ismeretlen támadó, hanem saját közeli hozzátartozójuk fenyegeti?
A családon belüli erőszak napjaink egyre súlyosbodó társadalmi problémája, melyet a rendőrség egymaga képtelen megoldani.
A családon belüli erőszak testi vagy lelki bántalmazás az elkövetővel közeli vagy bensőséges kapcsolatban álló vagy állott személy ellen. A házasságban vagy élettársi kapcsolatban már nem élő személyek közötti erőszak, valamint a családban élő gyermekek, nagyszülők vagy más rokonok sérelmére történő bántalmazás is családon belüli erőszaknak minősül. A lelki bántalmazás következményeiben vetekszik a fizikai bántalmazással. Gyakran pszichés zavarokat, depressziót, esetleg öngyilkosságot eredményez.
A családon belüli erőszak többféle módon jelenhet meg, attól függően, hogy kire irányul. Rendszeres, visszatérő folyamat, amely egyre veszélyesebb jelenséggé válik. Miután viszont a privát szférában történik, nehéz a nyomon követése.
Ezeket az összetett kérdéseket boncolgatta tegnap az a nemzetközi konferencia, melyet Budapesten szervezett a Bírónők Egyesülete.
Galajda Ágnes bíró, az egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a családon belüli erőszak a világ számos országában, a legkülönbözőbb kultúrákban megfigyelhető, és sokféle választ próbálnak adni rá. Ezek megismerése, összehasonlítása sokat segíthet a probléma kezelésében. Az áldozatok számára pedig két nagyon fontos válasz adható: az önálló törvény és a megfelelő távoltartás.
Galajda Ágnes mérföldkőnek nevezte, hogy a magyar szabályozásban az új büntető törvénykönyv részeként július 1-jétől hatályba lép a kapcsolati erőszakra vonatkozó tényállás. Az új tényállás nemcsak a hozzátartozókra, hanem a volt házastársakra, volt élettársakra, gondnokra, gondnokoltra, gyámra és gyámoltra is kiterjed, és azt is büntetni rendeli, ha az elkövető bántalmazza, megalázza vagy a közös vagyon elvonásával súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját, illetve ha az emberi méltóságát súlyosan sértő magatartást tanúsít.
E bűncselekmény megvalósulásának feltétele az együttélés, ám a büntethetőség kiterjed arra az esetre is, ha a sértett és az elkövető korábban élt egy háztartásban. A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy az elkövetőt eltiltsák a bántalmazott hozzátartozóval való kapcsolattartástól. Ilyen ügyekben az eljárás csak a sértett indítványára indulhat el, a bűncselekmény két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Súlyosabb esetben a büntetés akár öt évig is terjedhet, és az eljárást hivatalból kell megindítani. (Bunmegelozes.eu, MTI)
