Aki járt már valaha Én­lakán, és megpihent az öreg hársfa árnyékában, biztos visszavágyik a Firtos-hegy lábához. Már amikor először jártunk itt, éreztük, hogy ez több, mint vendégeskedés. Inkább egyfajta hazatalálás – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége. Az anyaországi magya­rok hajlamosak arra, hogy romantikus rajongással tekin­t­senek a határainkon túli, s különösképp az erdélyi falvakra. Pedig nagy szükségünk van a túlzásoktól mentes, pontos ismeretekre, ha tényleg érteni és segíteni akarjuk őket – fogalmazott. Herczegh Anita szerint sokan gondolják, hogy errefelé egy romlatlan, archaikus település éli mesevilágba illő napjait, és az élet egyetlen hatalmas, szépen faragott székely kapu. A valóság mindig más. Részben szebb és izgalmasabb, másfelől józanabb és emberibb.
A Firtos a székelyek történetében és Énlaka legendavilágában fontos szerepet játszott. En­nek valóságalapját a népvándorlás kori érem­kincs, egy középkori vár, egy kápolna és egy má­ra teljesen széthordott szerzeteskolostor ad­ja. A Firtos-hegy nyugati oldalán található Énlaka a Kis-Küküllő és a Nagy-Küküllő vízvá­lasztó gerincén fekszik, ahol a közép- és újkorban Nagy Útként ismert római limes halad.
Énlaka kivételes eredetiségben és gazdagságban őrizte meg a székely építészet hagyományait. A falu házairól a kiállítást is szervező Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem professzora készítette a tárlaton látható fotókat, és munkacsoportjával együtt készítették el az építészeti metszetrajzokat, magyarázó szövege­ket. A professzor a megnyitón bemutatta a kiállítás anyagát, elárulta, hogy személyes kapcsolat fűzi a rendkívüli műemléki értékű faluhoz, hiszen a közelben, egy másik településen szü­letett. Kívülről nézve ékszerdoboz Énlaka, de a fiatalok elvándoroltak, a közösségi közlekedésbe a rossz utak miatt sem Énlaka, sem a szomszédos községek nincsenek bekapcsolva – mutatott rá Visy Zsolt.
2007 óta kétévente konferenciákat rendeznek a falu megmentésére létrehozott köz­alapítvánnyal együtt, a tanácskozások anyagát meg is jelentetik. Az első alkalommal az innen elszármazottak beszéltek és írtak a faluról, a második konferencián a székely mesterségeket vették sorra, a harmadik a székelyek középkori történetét vizsgálta. Idén szeptemberben a székely gazdálkodással foglalkoznak, terveik szerint két év múlva a székely népzene és néptánc tárgyköréből merítenek.
A Pécsi Tudományegyetem régészeti tanszéke és a Pécsi Légirégészeti Téka szerződést kötött előbb három, majd további két székelyföldi múzeummal az egykori Dácia római provincia nyugati limesének közös kutatására.