Az Ízbontó címmel márciusban indult online játék során a közönségnek az ízek hangzó párjait kellett kiválasztaniuk. A felmérés eredményei szerint a magyarok -- a nemzetközi átlaggal ellentétben -- a keserű alapízhez társított dallamtípust a savanyú, míg a sós ízt katalizáló hangmintát az édeshez párosították.
A harmonikus zene jobban kiemeli az édes ízeket, míg a disszonáns hangok a savanyút -- vélik az úgynevezett multisense tudományág szakértői, akik világszerte tanulmányozzák az érzékszervek közötti kapcsolatot. A magyar kísérlethez Oláh Dezső Junior Prima-díjas zongoraművész és Dj Titusz szolgáltatta a zenei alapanyagot.
A kísérlet a siogyumolcs.hu/izbonto oldalon zajlott, itt a látogatók négy hangmintát hallgathattak végig, miközben egy alapízt kellett kóstolniuk. Ezután ki kellett választani, hogy melyik dallamnál érezték legintenzívebben az adott ízt. A zenészek közreműködésével elkészült az ország első „kóstolódala” is, amelynek hallgatása közben az édes és a savanyú ízek érzékelése válik intenzívebbé. Az online kísérletben 5000 magyar vett részt.
A multisense-kutatások célja, hogy kiderítse, bizonyos érzékszervek befolyásolása hatással van-e más érzékszervek működésére. A kutatások fő központjai az Egyesült Királyság és Argentína egyetemein vannak.
Az oxfordi kutatók empirikus úton bizonyították, hogy a szaglás és a hallás is befolyásolja az ízlelést, az ízek befolyásolják a vizuális észlelést (más alapízekhez más geometriai formákat társítottak a kísérlet résztvevői), az elsősorban fizikusokból és egy matematikus-zongoristából álló argentin kutatócsapat pedig azt is megfigyelte, hogy a négy alapízt sokkal jobban érzékeljük bizonyos típusú dallamok hallgatása közben. Kimutatták, hogy az édes ízt a moll-jellegű, szelíd, hullámzó, a savanyút a gyors, disszonáns, a keserűt a legato, míg a sós ízt a staccato közben érzékeljük leginkább.