Az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban tegnap kora délután 370 igen szavazattal, 249 ellenében, 82 tartózkodás mellett elfogadta az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szóló, úgynevezett Tavares-jelentést. A 765 EP-képviselőből 701 vett részt a szavazáson, 274-en tar­toznak az Európai Néppárt­hoz, amelynek a Fidesz is tag­ja, és amely támogatta a magyar kormányt, illetve elutasította a Tavares-jelentést. A szocialistáknak (S&D), a libe­rálisoknak (ALDE), a Zöldek­nek és a baloldaliaknak (UEL/NGL) összesen 372 képviselőjük van. Valószínű­leg nemmel szavazott az euroszkeptikus EFD 33 képviselőjének többsége. Kérdéses ugyanakkor, hogy hová állt az Európai Konzervatívok és Reformerek 56 képviselője. A brit konzervatívok által létrehozott csoport nem a magyarok miatt ellenezte az állásfoglalást, hanem mert az az alapvető értékekre hivatkozva általában is bele kíván szólni a tagállamok belügyeibe. Meg nem erősített, az EP folyosóiról származó információink szerint a konzervatívok többsége tartózkodott.
„Győzött a parlamenti matematika” – mondta a szavazás után Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár. Szájer József fideszes EP-képviselő pedig arról beszélt, hogy a határozatból egyértelműen kiderül: a baloldalnak nincs abszolút többsége. Szájer József szerint a baloldali frakciók azért próbálnak egy újfajta eljárást életbe léptetni, mert az alapszerződésben szereplő 7. cikk életbe lép­tetéséhez nincs elegendő sza­vazatuk. „Nagy politikai vereséget szenvedett a Fidesz” – jelentette ki Tabajdi Csaba, a magyar szocialista delegáció vezetője. Tabajdi úgy véli, Orbán Viktor arroganciája tántorította el a néppártiak egy részét.
A konzervatív frakció által kikért név szerinti szavazásra vonatkozó adatokból az látszik, hogy mintegy harminc néppárti képviselő támogatta az ötletet, hogy létrehozzanak egy minden tagállamot rendszeresen ellenőrző mechanizmust, a legtöbben román képviselők, de vannak köztük németek is. Saját frakciójával szemben támogatta ezt az ötletet például Bokros Lajos, aki az MDF listáján szerzett EP-mandátumot, a jobbikosok viszont nemmel szavaztak.
Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő azután kezdett jelentést írni a magyar viszonyokról, hogy az EP tavaly februárban határozatot fogadott el, amelyben „súlyos aggodalmát” fejezte ki a magyarországi demokráciával és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatban. A jelentés egyebek mellett felszólítja a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy „maradéktalanul állítsák vissza az Alaptörvény elsőbbségét, törölve belőle azokat a rendelkezéseket, amelyeket az alkotmánybíróság a korábbiakban alkotmányellenesnek nyilvánított”, illetve „állítsák vissza az alkotmánybíróság kivétel nélkül valamennyi jogszabály felülvizsgálatához való jogát”, vagy „biztosítsa valamennyi parlamenti párt számára az alkotmányozási folyamatban való lehető legszélesebb körű részvételt”.

Mi történik ezután?
Először nyilvánvalóan semmi, hiszen az állásfoglalás nem tartalmaz közvetlen szankciókat, az EP-nek nincs joga például pénzt megvonni Magyarországtól. Politikai értelemben a Fidesz és a kormány még jól is jár: a választási kampányban felhasználhatják ezt a témát. Hosszabb távon, a diplomáciai kapcsolatokban ugyanakkor kellemetlen lehet a jelentés. Felszólítja ugyanis a magyar hatóságokat, hogy számoljanak be arról, teljesítették-e az abban megfogalmazott ajánlásokat, és a bizottság, a tanács egy-egy képviselője, illetve Tavares egy trojkában folyamatosan ellenőrizné, megtörténtek-e a módosítások (például törölték-e az alaptörvényből az alkotmánybíróság által korábban megsemmisített rendelkezéseket).
Orbán már kedden kijelentette, hogy nem kíván együttműködni egy nem létező testülettel (a trojka új találmány, sehol nem szerepel ilyen az uniós szerződésekben), és nem teljesíti az ajánlásokat. Erre az esetre a jelentés azt írja: felkéri az elnökök értekezletét (az EP házbizottságát, ahol az elnök és a frakcióvezetők foglalnak helyet), hogy „mérlegelje” az EU-szerződés 7. cikke 1. bekezdésének „indokoltságát”, vagyis egy sokkal komolyabb eljárás lehetőségét is meglebegteti.
Közvetve ugyan, de a jelentés tehát az egyetlen igazi szankció, a 7. cikk szerinti eljárás megindításával fe­nyegeti meg a magyar kormányt. Ez még akkor is kellemetlen, ha csak az 1. bekezdés­ről van szó (ami csak megállapítaná, hogy veszélyben lehetnek az alapvető értékek, nem vonná meg a szavazati jo­got), és kevés az esély, hogy egy ilyen kezdeményezés átmenjen a tagállamokat tömörítő Európai Ta­nács­ban, ahol a szavazatok négyötöde szük­séges egy ilyen döntéshez.