A népszámláláson ke­vesebb mint 19 millió lakos nemzetiségét jegyezték fel: ehhez a számhoz képest a magyarság részaránya 6,5 százalék, alig kisebb, mint a tíz éve jegyzett 6,6 százalék. A romániai magyarok száma egy évtized alatt több mint 200 ezerrel csökkent. Tavaly februárban, a népszámlálás első részeredményeinek köz­zétételekor, a statisztikai intézet még 19 millió állandó lakosról beszélt, a magyarok száma pedig tízezerrel ma­gasabb volt. Az intézet már akkor jelezte, hogy a népszámlálás során nem sikerült megszámolnia körülbelül egymillió lakost.
(folytatás az első oldalról)
Az adóbevallási ívek, az egyetemek, a katonai intézmények és a börtönök adatbázisai segítségével pótolják a hiányos adatokat. Ezekben az adattárakban nem szerepel a nemzetiség.
A magyarság két megyében alkot többséget: Hargita megyében a lakosság 82,9 százalékát, Kovászna megyében pedig 71,6 százalékát teszik ki a magyarok. Jelentős magyar nemze­tiségű lakossággal rendelkezik még Maros (36,5 százalék), Szatmár (32,7 százalék), Bihar (24 százalék) és Szi­lágy (22,4 százalék) megye. Ab­szo­lút értékben Hargita megyében él a leg­több magyar (257 707 fő), a második legnagyobb magyar lakossággal ren­delkező megye Maros (200 858), a har­madik Kovászna (150 468). Ezek után következik Bihar (138 213), Szatmár (112 580), Kolozs (103 457) és Szilágy megye (50 177).
Romániában továbbra is a magyar­ság képezi a legnagyobb nemzeti ki­sebbségi közösséget. A második legnépesebb közösséget a romák alkotják, akik a lakosság 3,1 százalékát teszik ki. Számuk 621 ezer, ami növekedést jelent a tíz évvel ezelőtti 535 ezerhez képest.

Felduzzasztott adatok
Székely István, az RMDSZ népszámlálási bizottságának korábbi ve­zetője a Maszol.ro hírportálnak tegnap kifejtette: a hatóságok politikai indítékokból, mesterségesen duzzasztották 20 millió fölé Románia lakosságának számát. Úgy véli, közel 1,2 millió személyt a lakossági nyilvántartási adatokból adtak hozzá a tavaly közölt adatokhoz. A politológus ezzel magyarázza azt is, hogy hirtelen megnőtt az ismeretlen nemzetiségűek aránya, a lakossági nyilvántartási adatokban ugyanis nem szerepel a nemzetiség. Székely szerint ez az eljárás további kérdéseket vet fel, ugyan­is a lakossági nyilvántartásban 23 millió személy szerepel. „Ha már hozzáadtak embereket az előzetes adatokhoz, akkor miért nem többet adtak hozzá, vagy miért nem kevesebbet? Miért csak egyeseket adtak hozzá?” – fogalmazott az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkár-helyettese. A hírportál szerint a politológus a számok mesterséges felduzzasztását azzal magyarázza, hogy a román politikai osztályt traumaként érte az ország lakosságának húszmillió alá csökkenése. „Korábban is sejtettük, hogy mesterségesen segítenek egy kicsit ezeken az adatokon a népszámláskor. Az akkor kidolgozott módszertannal azonban, úgy látszik, nem tudtak eleget segíteni, ezért folyamodtak ehhez az eszközhöz, hogy utólag 1,2 millióval megtetézték az előzetes népszámlálási eredményeket” – magyarázta. Székely István szerint a 6 százalék ismeretlen nemzetiségű személy között vannak magyarok is. „Elméletileg abban az 1,2 millióban, amennyivel megtetézték az előzetes eredményeket, vélhetően ugyan­olyan arányban vannak magyarok, mint az országos arány. Ezért valójában több magyar él most jelenleg Romániában, mint a ma közölt hivatalos adat” – fej­tette ki a politológus.

Uniós pozícióvesztés
A népességcsökkenés komoly pozí­cióvesztést jelent Románia számára az Európai Unió struktúráiban – ezzel ma­gyarázza Kiss Tamás, a kolozsvári kisebb­ségkutató intézet munkatársa, hogy Ro­mániában a lakosság számát 20 millió fölé duzzasztották. Elmondta, a statisztikai hivatal különböző lakosság-nyilvántartási adatok alapján kipótolta a népszámlálási adatbázist, s ez utóbbiba olyan emberek adatait vezették be, akikkel szám­lálóbiztosok nem találkoztak. Munkaügyi, oktatási, egészségügyi és adóhivatali nyil­vántartások alapján megvizsgálták, kik azok, akik nem szerepelnek a népszámlálási adatbázisban, de benne vannak a különböző egyéb nyilvántartásokban. Ez utóbbiak alapján arra kerestek bizonyítékot, hogy egy személynek volt-e valamilyen aktivitása az országban, például fizetett-e adót, járulékokat, kapott-e nyugdíjat. Kiss szerint a 19 millió fős állandó lakosság sem volt reális, hiszen különböző európai és nem európai országok bevándorlási statisztikái már 2010-ben 2,8 millió külföldön élő román állampolgárral számoltak, így a 19 millió esetében a 2,2 millió fős migrációs veszteséggel való számolás is nagyon alábecsült adat. Jelenleg már a 3 milliót is meghaladja a külföldön élő román állampolgárok száma. A magyarok számát és számarányát tekintve a közölt adatok Székelyföldön és Partiumban nagyjából megfelelnek a különböző várakozásoknak, egyedül a szórványban volt nagyobb mértékű a fogyás a valójában magasabb mértékű elvándorlás és az identitásváltás miatt.