Az információt Könczei Csilla kolozsvári néprajzkutató világhálós naplója alapján pénteken hozta nyilvánosságra a Transindex internetes portál, majd ennek alapján a kolozsvári Szabadság és a Krónika napilap. Idézett források szerint a hírre a Budapesten élő Lászlóffy Aladár úgy reagált: ,,Sejthettem volna, hogy Szilágyi Domokos után engem is meggyanúsítanak. Kérem, küldjenek nekem is egy példányt azokból a jelentésekből, kíváncsi vagyok rájuk. És ha találnak Gutenberg-leveleket, akkor azokat is küldjék el". A Könczei Csilla internetes blogján közzétett, Lászlóffy Aladárt gyanúba keverő információ néhai édesapja, Könczei Ádám szerkesztő, néprajzkutató 1930. számú megfigyelési iratcsomójából származik. Eddigi információk szerint a szekusdosszié 64. oldalán olvasható. De a Ioan Creţu szekus százados által 1965. szeptember 25-én kézzel írt bejegyzésből nem derül ki, hogy a Tamas fedőnevű ügynök milyen szolgálatokat tett a politikai rendőrségnek. Egyelőre az sem derült ki, hogy a Tamas fedőnevű ügynök — aki a Transindex szerint nem lehet más, mint a költő Lászlóffy Aladár — miért nem volt alkalmas a további megbízatásra. Könczei Csilla megerősítette: a Creţu százados feljegyzésében szereplő nevek valósak, de míg a Szekuritaté Irattárát Vizsgáló Tanács nem fedi fel valamennyiük kilétét, jogi értelemben senkiről sem állítható, hogy együttműködött a volt politikai rendőrséggel. Tamás Gáspár Miklós Budapesten élő, Kolozsvárról kitelepedett filozófus Könczei Csilla szekusblogján közzétett hozzászólásában írja: ,,Rettenetes, persze. Csak annyit teszek hozzá, hogy Lászlóffy Aladár (a számomra fontos időszakban a kolozsvári írószövetség párttitkára) igyekezett segíteni a »bajba kerülteken«. Kapcsolata az állambiztonsági szervekkel »nyílt« volt, ő fordította pl. az egyik szekus főtiszt detektívregényét — saját nevén. Amikor elpanaszoltam Lászlóffynak a zaklatásokat (kihallgatásokat, önkényes — egyébként max. 10 órát tartó — őrizetbe vételeket stb.), azt mondta, erre szó szerint emlékszem: »majd beszélek velük, füttyentsék vissza a vérebeiket«. Ez ugyan nem sikerült neki, de a kihallgatóm gúnyosan megjegyezte, hogy »közbenjártak értem«, s erre ő fütyül. Marius Tabacu: ,,Az elmúlt 18 év elegendő idő volt, hogy mindenki beismerje tévelyedéseit. Könczei Csilla következetesen nyilvánosságra hozza mindazt, amire az édesapja dossziéjában rábukkan. De ez esetben nincs egyetlen jelentés sem, amely Lászlóffy Aladárt megbélyegezné. (...) 1980-ban aláírásokat gyűjtöttünk Ion Lăncrănjan Cuvînt despre Transilvania, nyíltan sovén, gyűlölködő könyve ellen. Szőcs Gézával kerestünk fel egypár, számunkra megbízhatónak vélt értelmiségit. Talán meg fogom írni valamikor sokak reakcióját, érvét, amivel útnak eresztettek, vagy egyszerűen aláírták. Lászlóffy Aladár volt egyike azoknak, akik előbb aláírták a tiltakozó szöveget, és csak azután tett egypár helyénvaló megjegyzést. Bűn lenne részemről elhallgatni ezt a több mint korrekt magatartást. A többi mindenkinek lelkiismereti ügye."

FELMONDOTT. Távozott Cristian Tudor Popescu a Gândul igazgatói székéből, mert elfogadhatatlannak és teljesíthetetlennek nevezte a többségi tulajdonos lappal kapcsolatos elvárásait. A Gândult 2005. május 2-án alapította az Adevărultól távozó Cristian Tudor Popescu, Adrian Ursu, Lelia Munteanu és Bogdan Chireac, miután a főtulajdonos, Ana Maria Tinu a bulvárosodásban látta az Adevărul jövőjét, és ezzel az említett újságírók nem tudtak egyetérteni. Akkor összesen 81 újságíró távozott. Cristian Tudor Popescu lemondásával az induló csapat alaposan megfogyatkozott. A Gândultól két hónapja távozott Bogdan Chireac, miután az Evenimentul zilei leleplezte, hogy magánügyleteit érintő véleménycikkeket közölt a lap hasábjain. Nemrégiben az újság főszerkesztője, Adrian Ursu is bejelentette visszalépési szándékát. Főmunkatársként C. T. P. a Gândulnál marad. (Realitatea)