A szakértő tegnap a bécsi Euromoney-konferencián nyilatkozott az MTI-nek. Hozzátette, hogy a fiskális kiigazításnak köszönhetően Magyarország kevésbé van ráutalva a külföld finanszírozásra, ráadásul ennek jelentős részét működő tőkebefektetések fedezik, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy az ország kevésbé sérülékeny.

A brit szaklap szervezésében az idén 13. alkalommal megrendezett kétnapos közép- és kelet-európai fórumon a térség pénzügyi és gazdasági minisztériumainak, pénzintézeteinek, befektetői szervezeteinek több száz képviselője vitatja meg különféle csoportokban mindenekelőtt az újonnan csatlakozott uniós országok gazdasági és pénzügyi feladatait. A Moody’s igazgatója egy nyilatkozatában elmondta, az intézet forgatókönyve abból a valószínűsíthető változatból indul ki, hogy a jelzálogpiaci válságot követően az amerikai gazdaság lelassul ugyan, de sem recesszió, sem stagfláció nem következik be. Ebben a derűlátóbb esetben a közép- és kelet-európai feltörekvő gazdaságok (CEE) jó helyzetüknek köszönhetően nagyobb megrázkódtatások nélkül át tudják majd vészelni a visszaesést, és növekedésük továbbra is robusztus, akár ötszázalékos maradhat. Ha azonban az amerikai gazdaság mélyebb és tartósabb kátyúba jut — ez a következő hat hónapban ki fog derülni —, Cailleteau szerint a CEE-régió államai — köztük Magyarország — is kényes helyzetbe juthatnak. A hatás keményebben érinti őket, és az esetleges tőkekiáramlás miatt a kihívások is megnőnek számukra. Nagy kérdésnek nevezte, a kialakuló helyzetben áldás lesz-e, hogy a térségbeli bankrendszerekben a külföldi bankoknak domináns szerepük van. A Moody’s szakértője szerint problémákhoz vezethet a folyó fizetési mérlegek hiánya is, akárcsak a hitelek kihelyezése növekedési ütemének apadása. Néhány ország számára nehézséget okozhat a tőkekiáramlás, anélkül azonban, hogy az pénzügyi válságot okozna. ,,Mindent összefoglalva az a véleményem, hogy a CEE-országok képesek lesznek felfogni az amerikai gazdaság lanyhulásának kedvezőtlen hatását" — mondta.