Az Európai Bizottságnál iktatták az RMDSZ és partnerei által kidolgozott kisebbségvédelmi tárgyú európai polgári kezdeményezést. Az EB-nek két hónap áll rendelkezésére, hogy döntsön a kezdeményezés regisztrációjáról – Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a bizottságnak alkalma lesz bizonyítani, hogy a kisebbségek támogatása és védelme többet érdemel annál a fél sornál, amennyit az európai szerződés ebben a tárgyban jelenleg tartalmaz.
„Mi, Európa őshonos nemzeti kisebbségei összesítettük az EU-s keretbe illeszthető kisebbségvédelmi intézkedéseket, és partnerként fordulunk az Európai Bizottsághoz, hogy regisztrálja kezdeményezésünket. Ezt követően egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjtenünk, ezekkel felvértezve szólítjuk majd fel jogalkotásra az Európai Uniót. Bízom abban, hogy felhívásunk, amely mögött az európai őshonos kisebbségek állnak, meghallgatásra talál Brüsszelben” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, a kezdeményező bizottság tagja derűlátóan nyilatkozott az egymillió aláírás összegyűjtéséről: „Egymillió polgár támogatása nagyon erős tárgyalási alapot jelent majd számunkra. Az Európai Unió csupán a régiók Európája és a polgárok Európája révén lehet sikeres.”
Az RMDSZ-közlemény összegzése szerint az Európai Unió 23 hivatalos nyelve mellett további, mintegy 60 kisebbségi és regionális nyelvet beszél 40 millió, kisebbségben élő uniós polgár. E társadalmi csoport nagy részének nincs politikai képviselete. Az RMDSZ ajánlások és határozatok elfogadására, illetve már meglévő direktívák módosítására sarkallná az Európai Uniót; a polgári kezdeményezés csatolmányaként egy szakértők bevonásával készült kisebbségvédelmi csomagot (Minority Safepack) is benyújtottak, amely egy sor intézkedést javasol az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek támogatása és védelme érdekében.
A Minority Safepack Initiative nevű javaslatcsomag szövegét a FUEN honlapján hozták nyilvánosságra. Vincze Lóránt, az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN alelnöke elmondta: a 15 oldalas szöveg nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika vonatkozásában javasol intézkedéseket az EU-nak. A kezdeményezés egyik fejezete olyan ajánlás kidolgozását javasolja, amely a nyelvi kulturális sokszínűséget védi és segíti elő az európai unióban. „Ennek az ajánlásnak ki kellene térnie az anyanyelvhasználat kérdésére a közigazgatásban, az oktatásban, a kultúrában, az igazságszolgáltatásban, a médiában, az egészségügyben, a kereskedelemben” – magyarázta Vincze Lóránt. A kezdeményezők határozattal vagy szabályozással hoznák létre a nyelvi sokszínűség központját az EU-ban, amely folyamatosan felmérné a kisebbségi nyelvek helyzetét, és intézkedéseket javasolna.
A regionális politikában a meglévő szabályozás módosítását javasolják, úgy hogy a regionális alapok létrehozásánál, a pályázati lehetőségek kidolgozásánál legyen szempont a régiók kisebbségi, kulturális sajátossága. A kezdeményezők európai tanácsi direktívával, szabályozással vagy határozattal vinnék be az európai jogrendbe, hogy a kisebbségi szervezetek válhassanak az uniós intézmények partnereivé: „Az Európai Parlament mellett legyen egy konzultatív testület, amely a nemzeti kisebbségeket összesíti, legyen egy központ, amely az Európai Bizottsággal teszi meg ugyanezt partneri alapon.” A kezdeményezés úgy módosítaná a diszkriminációellenes európai direktívát, hogy az az etnikai és vallási diszkriminációra is kiterjedjen. Az audiovizuális média vonatkozásában a kezdeményezők olyan szabályozás elfogadását javasolják, amely a szerzői jogokat nem korlátozza a tagállamok területére. „Egy labdarúgó-mérkőzés magyar nyelvű közvetítését nem kellene beszorítani Magyarország határai közé, csak azért, mert a szerzői jogok egy másik országra már nem érvényesek” – példázta a szabályozás lényegét a FUEN-alelnök. Vincze Lóránt elmondta: az unió alapjában véve a tagállamok jogkörébe utalja a kisebbségvédelem kérdéseit, így a polgári kezdeményezésben csak azokat a területeket érinthették, amelyekhez megtalálták a kapcsolódási pontokat az unió alapokmányának számító lisszaboni szerződésben.
