1944–48 közöttAdalékok Sepsiszentgyörgy történetéhez - 3.

2013. július 20., szombat, História

1945. április 15-én az időközben megalakult Háromszék Vármegyei Izraelita Hitközösség Ötös Tanácsa nevében Féder Kálmán igényli az ingó és ingatlan zsidó vagyonok és ezek egy részének átadásából befolyt pénz kezelését. (A zsidó templom és kultúrotthon átadása, a raktárakba összehordott tárgyak átadása leltár alapján).

A Miklós Imre által irányított városi tanács újból elutasítja a kérést, egyrészt meg­engedhetetlennek tartva, hogy öt ember rendelkezzék egy egész közösség vagyona fölött, másrészt arra hivatkozva, hogy a közösség egy tagja a román városvezetéstől kapott enge­déllyel és kulcscsomóval a román hatóságok kivonulása után, ki tudja, milyen céllal, sorra járta az elhagyott házakat. Végül is országos szinten döntenek a deportált és vissza nem tért zsidók vagyonának közös kezeléséről. Az átadást a járási főszolgabírók és a népőrparancs­nokság végzi, így Féder, aki az országos zsidó kommité tagja is, a tanáccsal közösen 76 család vagyonának kezelője lesz, a polgármesteri hivatal az elhurcoltak házbéréből és ingóságainak értékesítéséből származó 6831 pengőt átutalja a közösség számlájára.
1945. február 10-én a Hivatalos Köz­lönyben (Monitorul Oficial) megjelenik a 91. sz. törvény a Casa de Administrare şi Supra­veghere a Bunurilor Inamice (CASBI), az Ellenséges Vagyonokat Kezelő és Ellenőrző Pénztár megalakításáról. Ez fogalmazza meg a „vélelmezett ellenség” fogalmát, mely azok­ra a magyar és német nemzetiségű román állampolgárokra vonatkozik, akik 1944. szep­tember 12-én (román–szovjet fegyverszüneti egyezmény) a trianoni Magyarországon vagy Észak-Erdélyben tartózkodtak, vagy akik a közeledő front elől elmenekültek, illetve akiket a magyar katonai hatósá­gok lakóhelyük elhagyására kény­szerítettek. A törvény alapján a hazatérő menekültek egy része nem térhetett vissza otthonába: egyrészt teljes bizalmatlanság fo­gadta őket az új politikai-társadalmi rend képviselői részéről, másrészt pedig a törvény alapján a román állam a zárolható magyar és német vagyonok kezelésbe vételét a CASBI-törvény kiterjesztette a Románia határain kívülre került magyar és német nem­ze­tiségű román állampolgárok tulajdonára is. A törvény és végrehajtásának célja a magyar kisebbség elszegényítése volt. A CASBI-törvény értelmében az elmene­kültek ingóságait és ingatlanjait lefoglalták, raktározták, majd szét­osztották többségében az új adminisztráció helyi és ide helye­zett alkalmazottjainak, besszará­biai mene­külteknek és ritkábban a valóban rászorulóknak. Amint a menekültek hazaérkeztek, többü­ket azonnal a mai lőtér helyén álló, a magyar katonaság által visszahagyott barakkokból álló lágerben helyezték el.
A hazatértek, miután a rendőrség és népbíróság tagjaiból létrehozott, a fegyverszüneti egyezmény végrehajtásával megbízott hivatal (Comisariatul General al Executării Armis­tiţiului) az illetékesek politikai magatartását ellenőrizte, és azokat állampolgári jogaikba visszahelyezte, javaik visszaszolgáltatását kérhették a városi tanácstól. A kérések felterjesztését a helyi MNSZ felvállalta, de személyesen is lehetett fordulni a városi tanács­hoz. (Érdekesség: a kérésekben a megszólí­tás: Polgármester Testvér!) A város elöljáró­sága által kinevezett bizottság (Kisgyörgy Tamás, majd Miklós Imre polgármester, dr. Váncsa József polgármester-helyettes, Kovács Gyula városi közgyám) lelkiismeretesen vizsgálta meg a kérések megalapozottságát, és az igénylőknek a lehetőségekhez mérten gyorsan kiadta a visszaszolgáltatási határozatot, de a végrehajtás sok esetben nemcsak rajta múlott, így sokan csak rokonoknál, ismerő­söknél kaptak szállást.
Nem egy esetben a visszaigénylés a beköltözöttek makacssága miatt elhúzódott, s a lakásadóval a hazatértet terhelték meg, vagy a visszaigénylők ingóságuk megkeresésére maguk indultak el, és folytattak nyomozást, majd tanúkkal igazolták a tulajdonjogot. Az Állami Levéltár helyi fiókja számos vissza­igényléssel kapcsolatos dokumentumot őriz. Íme néhány: P. B. a hadműveleti kiürítés és életfogytiglani munkaszolgálatra ítéltetése miatt 1944 szeptem­berében Magyarországra távozott, és 1945 feb­ruárjában tért haza. Bútorait P. Gh. vasúti pénztárosnak utalták ki. A határozat 1945 májusában megszületett, de a bútorok még 1946 júliusában is P-nél vannak. Dr. Z. L. ügyvéd lakását teljesen kifosztva, kiürítve találta, bútorait itt-ott fedezte fel. Dr. L. S. zongoráját E. J. városi rendőrparancs­nok vette magához. Dr. K. G. ügyvéd irodáját és annak berendezését (Kossuth Lajos u. 1.) a Dolgozók Szövetkezete használja. Dr. K. G. bútorai K. B. volt megyefőnök használatában vannak. B. R. A-né1945 szeptemberében ingóságait kéri vissza, melyek a Sportegyesület, CAM, járásbíróság, Nemzeti Bank és B. I. tulajdonába kerültek. Fordított esetről is olvas­hatunk, amikor Gh. D. 1940-ben Brassóba költözött volt szentgyörgyi lakos a városi tanács segítségét kéri ingóságainak és ingatlanjának visszaszerzésében N. SZ. J. volt magyar rendőrtől, aki három éve minden bér és anyagi ellenszolgáltatás nélkül használja. Olyan esetről is olvashatunk, hogy P. B. pa­naszt tesz a városi tanácsnál, miszerint a la­kásában tartózkodó orosz katonák dorbézolása, az épület állandó rongálása, háziállatainak megölése miatt kénytelen volt elköltözni. És folytathatnánk a sort.

(folyatjuk)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 488
szavazógép
2013-07-20: História - Kádár Gyula:

„Tiszta” Romániát! (2.)

Idegengyűlölet Trianon előtt
E témát alaposan csak külön kötetben lehetne bemutatni, itt csupán ízelítőt nyújtunk belőle azért is, mert olvasóink egy része abban a tudatban él, hogy az idegen-, köztük a magyarellenesség alig néhány évtizedes, a Ceauşescu-korban kezdődött.
2013-07-20: Magazin - :

Roger Waters Budapesten koncertezik

Az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványának 15 pártfogoltja léphet színpadra Roger Watersszel és zenekarával augusztus 25-én Budapesten, a Puskás Ferenc Stadionban A fal című legendás produkcióban.