Koszovó ügyében már alig van esély arra, hogy tárgyalásos úton mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak ― vélekedett Janez Jansa, az EU soros elnökségét betöltő Szlovénia miniszterelnöke tegnap Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.
Hangsúlyozta, hogy a megoldás hiánya destabilizálja nem csupán Koszovót, hanem az egész Nyugat-Balkánt. Az unió ― jelentette ki ― európai távlatok keretében törekszik megoldásra, és szándékában áll, hogy nem katonai jellegű missziót küldjön Koszovóba, a fenntartható megoldás biztosítása érdekében. Valószínűsítette, hogy Szerbiában rövid távon ,,turbulenciára", az érzelmek felkavarodására lehet számítani, de fontosnak mondta, hogy Szerbia is értse: jövője az európai integrációban van. Jansa mindeközben gondosan kerülte, hogy néven nevezze a szerbek várható érzelmi felkavarodásának okát, Koszovó függetlenségének küszöbönálló kinyilvánítását.
A szlovén kormányfő a féléves elnökségi program teendői közt első helyen említette annak elősegítését, hogy mielőbb az összes tagország ratifikálja a tavaly decemberben aláírt uniós reformszerződést. Gratulált Magyarországnak, amely elsőként tette ezt meg, és felszólította a többi EU-államot, kövessék a magyarok példáját.
Az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint az EU soros szlovén elnökségének sikerén múlik az új tagállamok megítélése is az unión belül. Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy a szlovén politikai elit az ország sikeres EU-elnökségének érdekében képes volt felülemelkedni a napi politikai küzdelmeken. Úgy vélekedett, hogy ,,Szlovénia érzékenysége, térségismerete valamelyest megkönnyítheti a bonyolult koszovói rendezést". Harangozó Gábor szocialista EP-képviselő külön nyilatkozatban hangsúlyozta: ,,Magyarországnak ki kell nyújtania a kezét a nyugat-balkáni országok felé, támogatva a már megkezdett reformfolyamatokat. A következő bővítés Magyarország stratégiai és biztonságpolitikai érdeke", és sikeres megvalósítása kulcsfontosságú Magyarország gazdasági potenciáljának kiaknázása, valamint a vajdasági magyar kisebbség helyzetének javítása szempontjából. Az unió nyugat-balkáni bővítése ― vélekedett ― jelentős szerepet játszhat abban, hogy Magyarország eredményesen működő szolgáltató-logisztikai központtá váljon a Kárpát-medencében. Harangozó üdvözölte a szlovén elnökség azon felvetését, amely a már meglévő négy alapszabadságon túl ― áruk, szolgáltatások, személyek és tőke szabad áramlása ― kezdeményezi ötödik szabadságként az ötletek szabad áramlásának biztosítását. Ez nagyban elősegítheti a magyar kreativitás európai szintű megjelenését, a nemzetközi tapasztalatcsere ösztönzését ― állapította meg a szocialista EP-képviselő.
