Múlt hét végén rókatetemre bukkantak Sepsiszentgyörgyön a Hófehérke Óvoda és a Kós Károly-iskola bentlakása közti térségben. Az állat-egészségügyi vizsgálatok kiderítették: ez az állat is veszett volt, s abból a kotorékból származott, melynek létezéséről már tudtak a szakemberek, s ahonnan egy korábbi veszett állatot is becserkésztek.
Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos megerősítette a hírt, s azt is, hogy a kóbor állatok befogására és a vadállomány veszettség elleni oltására kidolgozott programot az eredeti terv szerint folytatják. Nagydobra, igaz, nem verték az újabb esetet, mert munkájukat nagyon megnehezítette az előző nyilvánosságra kerülése után a hazai és külföldi állatvédő egyesületek folyamatos és aránytalan tiltakozása. Önmaguk ellenőrzése, a háborgók megnyugtatása érdekében elküldték a városi tanács e témában elfogadott határozatát az Országos Egészségügyi Hatóságnak. Azt ott is szakszerűnek, hatékonynak találták. Városi, falusi lakókörnyezetben a veszett állatok léte olyan veszélyforrást jelent, mely főképp a gyermekek egészségét fenyegeti. Emiatt – ha veszettség üti fel a fejét – a fertőzött vadak kilövése, a kóbor kutyák, az utcákon lézengő macskák befogása elengedhetetlen.
Július 1–3. között – országos, nemzetközi szakintézmények által finanszírozott kampányként – repülőből leszórták az erdőkben csali formájában a veszettség elleni oltások ötödik szériáját. A program azt írja elő, hogy a hatékonyság érdekében az oltást hatszor kell megismételni, s közben folyamatosan ellenőrizni, a vadakat milyen mértékben sikerül immunizálni. Ezt a vadásztársaságok által elejtett állatok boncolása révén kutatják. Az oltóanyagokba a gyártók sajátos markeranyagot kevertek, s az elejtett vadak boncolásakor, ha a csalira ráharaptak, pontosan ki is lehet mutatni. Nemzetközi szabvány szerint az akciót akkor tartják sikeresnek, ha hatszori – évente megismételt – oltás után az állatok nyolcvan százaléka immunissá válik a veszettségre.
A programot jövő évben fejezik be, eredményességéről akkor készítenek jelentést.
