Stratégiát a százéves Romániának
Olyan javaslatok kidolgozására kérte fel tegnap Victor Ponta kormányfő a minisztereit, amelyeket belefoglalhatnak egy 2018-ra szóló stratégiába, hogy méltóképpen megünnepeljék az akkor százéves Romániát. Az egyik cél az Erdélyt, Moldvát és Havasalföldet összekötő autópálya, amit száz év alatt nem sikerült megépíteni.
Nem kell a szégyenszobor
Tiltakozik a „szégyenszobor” visszaállítása ellen a Temes megyei RMDSZ vezetősége, amely tegnap állásfoglalásban és a polgármesterhez intézett nyílt levélben is határozottan elutasítja a tervet, mert „a szoboregyüttes nyilvánvaló magyarellenes üzenetet hordozott”, és „Temesvár polgármestere kétszáz évvel pörgetné vissza a város szellemiségét”. Molnár Zsolt parlamenti képviselő szerint „ez a lépés rossz fényt vethet a város európai kulturális fővárosi pályázatára is”. A megyei RMDSZ további lépéseket is tervez: aláírásgyűjtést indítanak a műemlék visszaállítása ellen, és minden felelős magyar intézmény, egyház és civil szervezet támogatását kérik.
Magyarokat védett, elbocsátották
Elbocsátották állásából Cristian Gojinescu tudományos kutatót, akinek a panasza nyomán a diszkriminációellenes hatóság figyelmeztetésben részesítette a Román Tudományos Akadémia égisze alatt működő Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központját (EKETK) a magyarságot sértő tanulmányok miatt. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács július 10-én megállapította, hogy az EKETK a magyarságot sértő tanulmányokat publikált Radu Baltasiunak, az intézmény igazgatójának a szakmai vezetésével. A vizsgálat Cristian Gojinescu tudományos kutató panasza nyomán indult januárban, aki szerint az akadémia logója alatt publikált tanulmányok terminológiája nem felel meg a tudományos ismérveknek. A kutatót április elsejei hatállyal elbocsátották állásából, ezt azonban – az Adevărul szerint – csak három hónap késéssel, a napokban tudta meg. A diszkriminációellenes hatóság elmarasztaló döntése után Ionel Haiduc, a Román Tudományos Akadémia elnöke vizsgálatot ígért az ügyben. Hozzátette, Baltasiu nem értesítette az akadémiát Gojinescu elbocsátásáról. Haiduc ugyanakkor leszögezte, a tanulmányi központok írásai nem tartoznak az akadémia hivatalos dokumentumai közé.
Börtönbe a börtönparancsnokkal
Emberölés gyanújával tett feljelentést a bukaresti katonai ügyészségen a 88 éves Alexandru Vişinescu volt börtönparancsnok ellen a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet – közölte tegnap Andrei Muraru, az intézet ügyvezető elnöke. Vişinescu 1956 és 1963 között a hírhedt Râmnicu Sărat-i börtönt irányította, ahol gyakorlatilag minden politikai foglyot testi és lelki kínzásnak vetettek alá a börtönparancsnok utasításai alapján. Az intézet több száz bizonyítékot adott át a katonai ügyészségnek arról, hogy a politikai foglyok embertelen bánásmódot szenvedtek el: rendszeresen verték és éheztették őket, megtagadták tőlük a gyógykezelést. A Nemzeti Parasztpárt több vezető politikusának haláláért is felelősnek tartják. A volt börtönparancsnok jelenleg egy tömbházban él Bukarest belvárosában, és jó egészségnek örvend. Rajta kívül további 34, még életben levő kommunista pribéket akar bíróság elé állítani az intézet, mindegyiküket szándékos emberöléssel, illetve népirtással gyanúsítják. A kommunizmus áldozatainak emlékére létrehozott máramarosszigeti börtönmúzeum kutatóintézete szerint több mint 600 ezer embert ítéltek el és zártak börtönbe politikai okok miatt a kommunisták Romániában 1945 és 1989 között, húsz százalékuk sosem tért haza.
Füst a parajdi sóbányában
Körülbelül 500 személyt – turistákat és kezelésen levő betegeket – menekítettek ki a parajdi sóbányából tegnap, mert füstöt észleltek a kezelő- és látogatóközpontban. Mint kiderült, a kitermelési részlegen gyulladt ki egy gerenda. A helyi önkéntes és a székelyudvarhelyi hivatásos tűzoltók mellett a szovátai rohammentősök is leszálltak a föld alá. A tüzet eloltották, senki sem sérült meg.
