Rend­kívüli komolysággal és odaadással irányítja a Jancsó Alapítványt, és próbálja visszahozni a köztudatba az utókor által méltatlanul elfelejtett nagy tudós, Jancsó Benedek alakját. Jancsó Antal nem csak Gelencével ápol élő és szoros kapcsolatot, hanem a maroshévízi Urmánczy Nándor Egyesülettel is. A legutóbbi gelencei falunapokon kisebb Jancsó-küldöttséggel együtt vett részt. Két héttel ezelőtt a kolozsvári Jancsó Noémi Egyesület magyarvistai székházának avató­ünnepségén, illetve a II. kolozsvári és ma­gyarvistai Jancsó-találkozón vett részt, és a szervezésbe is besegített. Augusztus 29. és szeptember 2. között első alkalommal közösen szervezik meg a II. Székely–ma­gyar Napok – VI. Dr. Urmánczy Nándor Emléknap rendezvénysorozatot. Az alapítványról, annak tevékenységéről, terveiről kérdeztük.

  Találkozóból hagyomány
– Kérem, mutassa be az ön által vezetett Jancsó Alapítványt, és annak eddigi tevé­­kenységét.
– Alapítványunkat 2010-ben jegyezték be Magyarországon, de a létrehozás ötlete egy háromszéki kiránduláshoz köthető. 2009-ben Gelencéről indulva körutazást szerveztünk, amelyen különböző családi ágakból származó, erdélyi és magyarországi Jancsó vezeték­nevűek népes társasága vett részt. A társaság egy része évekkel korábban családi honlap révén került egymással kapcsolatba, többen először a 2008. évi I. gelencei Kulturális Örökség Napja (vagy miként ma nevezik: Jancsó Napok) rendezvényén találkoztak személyesen. Ezt Kovács Attila gelencei barátunk szervezte, és az évszázadokon át ott élő ősök által épített kulturális örökségre kí­vánta felhívni a közvélemény figyelmét. A rendezvényből hagyomány lett, a mi baráti találkozásainkból pedig kulturális célú intézmény, a Jancsó Alapítvány jött létre. A mint­egy 40–50 aktív résztvevő (alapítók, kurátorok, honlapszerkesztők, családfakutatók) tevékenységét 350–400 személy követi figyelemmel, és alkalomadtán több mint százan is megtisztelik rendezvényeinket. Közérdekű, közhasznú célokat fogalmaztunk meg, amelyek nemcsak a Jancsó családnevűeket szólítják meg. Ahogy szinte minden magyar családban felkutathatók a követésre méltó példák, a jeles ősök, így nálunk is. Az egyik igen jeles felmenő a Gelencén született Jancsó Benedek (1854–1930) történész, akit a nemzet­ellenes erők tudatosan feledésbe kénysze­rítettek. E székely tudós alakjának a köztudatba való visszahozása érdekében tevékeny­kedtünk talán a legnagyobb erőnkkel. Köny­veket adtunk ki, bemutattuk Erdélyben és Magyarországon, felújíttattuk síremlékét a budapesti Farkasréti temetőben, és próbáljuk megismertetni életét, szellemiségét, köve­tendő példának állítani valamennyi magyar ember számára. Ügyünknek jeles közéleti személyiségeket sikerült megnyernünk, akik szerzőként, előadóként, támogatóként kap­csolódtak be igyekezetünkbe.

Székely gyermekek magyarországi nyaralása
– Milyen más tevékenységeket bonyo­lítanak le?
– Másik fontos vállalásunk: egy tanulmányi díjhoz kötődően székely gyermekek magyarországi egyhetes nyaraltatását tesszük lehetővé immár harmadik éve, a tucatnyi résztvevő visszajelzése alapján pedig igen­is, létezik igény erre az áldozatvállalásra. Többször nyújtottunk szociális jellegű támogatásokat, a gelencei polgármester, Cseh József kérésére gyűjtésbe kezdtünk a gelencei turulszobor felállítása érdekében. Munkánk és az egymás iránti bizalom eredményeként anyagilag is stabillá, megvalósításokra késszé vált szervezetünk. Tevékenységünk színvonala egyre magasabb, pályázatok révén is sike­rült pénzforrást szereznünk, a 2013. évben a Nemzeti Együttműködési Alap támogatását is elnyertük, mely már korábban a Jancsó Napok – Gelencei Falunap (2012. szeptember 15–16.) megvalósulásához is hozzájárult.

Kiadványok
– Az alapítvány ez idáig milyen kiadvá­nyokat, könyveket jelentetett meg?
– 2011-ben könyvet adtunk ki Jancsó Benedek emlékezete címmel, melyhez Kövér László, Szőcs Géza, Izsák Balázs és Hoffmann Rózsa államtitkár asszony írt ajánlót, a kötet szerzői között pedig ott találjuk Egyed Ákos, Jáki László, Raffay Ernő, Sas Péter, Takaró Mihály és Tőkés László nevét. A kiadvány egyébként Kézdivásárhelyen is kapható. Tavaly a Jancsó-életmű oktatásügyi, pedagógiai részének feltárására és elemzésére Jáki László neveléstörténész, bibliográfus vállalkozott. A kötet az Oktatáskutató és Fej­lesztő Intézet – Országos Pedagógiai Könyv­tár és Múzeum Tudós tanárok – Tanár tudósok című sorozatában jelent meg Jancsó Benedek címmel a Jancsó Alapítvány és Pedagógiai Könyvtár közös kiadásában, és szintén támogatta a Nemzeti Együttműkö­dési Alap. A kötet célja a neveléstörténet eszközeivel bemutatni a székely-magyar tudós pedagógiai munkásságát és elképzeléseit. Elkészült a Jancsó Benedek életművét bemutató harmadik könyvünk kézirata is, amely reményeink szerint még ebben az évben megjelenhet.
– Immár több éve megszervezik a Jancsó-találkozókat Gelencén és máshol. Idén mikor tartották, és mi szerepelt a programban?
– Ebben az évben a hatodik ünnepi találkozót tartottuk, némiképp a hagyomá­nyoktól eltérve, korábban. A gelencei szer­vezőkkel és magyarországi tagságunkkal egyeztetve a júliusi Szent László-napra időzítettük, hiszen mindenképpen itt kívántunk lenni a turulszobor felavatásán. A Jancsó nemzetség képviselői kisebb busszal érkeztek. Az ünnepség keretében orgonahangver­senyt szerveztünk a felszegi Árpád-kori Szent Imre műemlék templomban. Az 1750-es években épült, a közelmúltban rekonst­ru­ált Baumgartner-orgonán XVII. századi zeneszerzők műveit szólaltatta meg Párizs Városának Nagydíjasa, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgona­tanára, Pálúr János. A telt házas koncertre nemcsak Háromszékről, hanem Kolozsvárról, sőt, Svájcból is érkeztek zenerajongók. A hagyományokhoz híven megemlékezést is tartottunk a műemlék templom cinterménél álló kopjafánál, és előadásokat is szerveztünk, például Báthori Gábor fejedelemre emlékezünk abból az alkalomból, hogy a kézdivásárhelyi Jancsó elődök 400 éve kaptak nemeslevelet a fejedelemtől. Nagyon fel­emelő volt a turulszobor avatásnál tartott ünnepség és a koszorúzás. Természetesen, egy főhajtásra megálltunk Jancsó Benedek szülőházánál, az itt tartott rövid előadást követően, ahogy mindig, most is betértünk az itt lakó jó baráthoz, Jancsó Bélához egy kedves szóra és az elmaradhatatlan kürtős­kalácsra, na meg a jóféle szilvóriumra. Tervezzük a következő évi találkozót is, melyre valószínűleg a hagyományos őszi idő­pontban kerítenénk sort.

Óvjuk értékeinket
– Szoros kapcsolatot ápolnak a maroshévízi Urmánczy Nándor Egyesülettel...
– Nemzedékünknek erőt kell merítenie az Urmánczy Nándoréhoz vagy a Jancsó Be­nedekéhez hasonló kiemelkedő személyek életpéldájából, küzdelmeiből. Ők ketten pályatársak, vagy talán helyesebben küz­dőtársak voltak, együtt alapították másokkal közösen a Székely Nemzeti Tanácsot, de a Székely Hadosztály létrehozásában is együttműködtek. Mi, a Jancsó Alapítvány­ban részes személyek – hasonlóan a Dr. Urmánczy Nándor Egyesülethez köthető lelkes emberekhez – szeretnénk valamit tenni a nagy elődök nyomdokán a magunk szerény lehetőségeihez mérten. Egymás rendezvényein immár második éve veszünk részt, az Egyesület elnöke, Czirják Károly többedmagával 2012-ben is jelen volt Gelencén, előadást tartott, idén is képviseltették magukat, mi ugyanígy megjelenünk Maroshé­ví­zen az Urmánczy Napokon. Most először közösen szervezzük a II. Székely-Magyar Napok – VI. Dr. Urmánczy Nándor Emlék­nap rendezvénysorozatot 2013. augusztus 29. és szeptember 2. között.
– A közelmúltban ön hármas eseményen vett részt Kalotaszegen és Kolozsvárott.
– Július harmadik hetében több mint ötvenen nemcsak résztvevői, hanem megvalósítói is voltunk egy héten át a programoknak. Felavattuk a kolozsvári bejegyzésű Jancsó Noémi Egyesület magyarvistai székházát, részt vettünk a II. kolozsvári és magyar­vistai Jancsó-találkozón, és megvalósult a Kalotaszegi Európa Küldetés elnevezésű projekt. Ez utóbbit tizenegy magyarországi, két kolozsvári, egy sárvásári és egy háromszéki fiatal vitte sikerre az Európai Bizott­ság támogatásával a Fiatalok lendületben program részeként. A Kalotaszegen össze­gyűlt fiatalok arra kívánták felhívni a fi­gyelmet, hogy ez a magyar tájegység mindig is Európa része volt, miként ma is az. Az itt élő emberek kultúrája, gondolkodása és az általuk formált világ kiemelkedő értéke Európának, erre az értékre jobban kell vigyáznunk.