Újabb elővigyázatossági hitelszerződés
Négymilliárd euróra köt újabb kétéves elővigyázatossági típusú hitelmegállapodást Románia a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal, a szerződést várhatóan októberben írják alá – jelentette be Andrea Schaechter, a valutaalap bukaresti küldöttségének vezetője, aki szerint Románia nem kívánja felhasználni a hitel összegét. Az új hitelszerződésért cserében Románia vállalta, hogy gyorsítja a megkezdett szerkezeti reformok végrehajtásának ütemét, emellett fokozatosan szigorítania kell a pénzügyi fegyelmet.
Továbbra is kiemelt feladat a központi adminisztrációban, az önkormányzatoknál és főleg az egészségügyben felhalmozódott tartozások csökkentése, mert a kifizetések késlekedése kedvezőtlenül hat az egész gazdaságra, főként a kis- és középvállalkozásokra. Növelni kell az egészségügyi szolgáltatások minőségét is, ennek érdekében hatékonyabbá kell tenni a rendszer működését, és egészséges alapokra kell helyezni, tekintettel a társadalom elöregedésére – magyarázta Schaechter, aki szerint Románia jelentős tartalékokkal rendelkezik az energia- és a közlekedési ágazatban, ezek kiaknázására minél több magánvállalatot kellene bevonni, és növelni kell az európai uniós pénzek lehívásának ütemét is.
A hús lehet a következő
A kenyér áfájának csökkentése csak ideiglenes intézkedés, de ha egy év alatt beváltja a hozzá fűzött reményeket, a következő termék a hús lehet, amelynél csökkenteni kellene az általános forgalmi adót – jelentette ki tegnap Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. Románia azon kevés európai országok egyike, ahol nincs kisebb áfája az alapélelmiszereknek.
Szinte naponta megsértik a légteret
Az ország légterét szinte naponta megsértik „az engedély nélküli vagy azonosítatlan” repülőgépek, legutóbb hétfőről keddre virradóra volt szükség közbelépésre – jelentette ki tegnap Mircea Duşa védelmi miniszter, aki szerint ezért szükséges az F–16-os repülők beszerzése. Ilyenkor a vadászgépeket küldik fel figyelmeztetésül – magyarázta –, „a nemzetközi és az európai normáknak megfelelően járunk el, de azt nem mondhatom el, hogy be kellett-e erővel avatkoznunk”.
Magánrészlegek a közkórházakban
Az állami kórházak létrehozhatnak majd magánklinikákat vagy -részlegeket, ahol az orvosok az állami egységnél letöltött munkaidő után dolgozhatnak – áll az orvosok bérezéséről szóló tervezetben, melyet az egészségügyi minisztérium tegnaptól 30 napra közvitára bocsátott. Az orvosok jövedelmének emelkedése mellett elvándorlásuk csökkentése is a cél. Az orvosnak el kell döntenie, hogy teljes munkaidőt, azaz hét órát vállal-e a közkórházban: ha igen, akkor munkaidőn kívül ugyanott dolgozhat magánrendszerben is, erre a célra elkülönített részlegen vagy ágyakon. Aki csak részmunkaidőt vállal, az csak magánintézetben folytathat magánrendelést. A közkórházi magánellátást igénylő betegek közvetlenül vagy magánbiztosítás révén fizetik a szolgáltatást. Az orvos által bevételezett összeg 60 százaléka megmarad neki, 30 százalék az orvosi csapatnak, 10 százalék pedig a kórháznak jár – magyarázta Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter, aki szerint ez a modell évtizedek óta bevált Franciaországban. Egy kórházi főorvos fizetése jelenleg 1800 lej, ezt jövőtől 3000 lejre emelnék.
Az alapcsomag mindenkinek jár
Az egészségügyi alapcsomagot szeptember 30-án bocsátják közvitára, a szolgáltatás a biztosítással nem rendelkező polgároknak is jár – közölte tegnap Eugen Nicolăescu tárcavezető. Az alapcsomag alapösszetétele: megelőzést célzó ellátás, sürgősségi ellátás, a rohammentő-szolgálat tevékenységének fedezése, mentőszolgálat, sürgősségi osztály, sürgősségi központ. A rákos betegségek, cukorbetegségek, szervátültetések, ritka betegségek ellátása is nyitott marad mindenki számára, de hozzáférnek a betegek a családorvosi, illetve a járóbeteg-gondozói rendszerhez is, utóbbi fokozatosan átveszi a kórházi szolgáltatások nagy részét, a kórházakban töltött időt ugyanis csökkenteni akarják.