A távolabbi fajtárs megtermékenyítésére alkalmazkodott növényeknek töméntelen sok virágport (a növény hím ivarsejtjei) kell termelniük, hogy ezek a „szelek szárnyán” eljussanak olykor hihetetlen távolságokra (a parlagfű pollenjét 100 km-re is elvitte a szél), jóllehet a növény levelének a hónaljában ott a saját termős (női) virága is.
Az Európába csak a XX. század elején bejutott, észak-amerikai eredetű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia l.) ma már – hihetetlen szaporasága miatt – Magyarországon immár népbetegségnek számító pollenallergiát vált ki (a lakosság mintegy 35 százaléka érintett). Jó néhány, többé-kevésbé ismert fészkes virágzatú és az őszirózsák rokonsági körébe tartozó növény, például a fekete üröm (Artemisia vulgaris L.) vagy a szintén „import” és elszaporodott kanadai aranyvessző (Solidago canadensis L.) is okozhat (éppen augusztusban) pollenallergiát. A szárnyasan szeldelt parlagfű levelei hasonlítanak az üröméhez, emiatt gyakran össze is tévesztik őket.
A parlagfű megyénkben is terem, és terjedőben. Sepsiszentgyörgyön bárki találhat az állomás környékén és még néhány olyan helyen, ahol nagyobb a teherforgalom. Évekkel ezelőtt a városháza kirakatába is kitettük, hogy megismerhető legyen. A Magyarországhoz közeli megyékben (például Szatmár környékén) már nagy megműveletlen területeket, kerteket lepett el. A gyepet, az erdőt „nem kedveli”. Ilyen helyen nem marad meg. Olvasható erről a növényről, hogy fűszernövény rokonaihoz (pl. a tárkonyhoz) hasonlóan ennek is fogyasztható a zöldje, sőt, „megóv” a pollenallergiától. Én nem vagyok allergiás, nem fogyasztottam a levelét sem, de ki lehet próbálni. Nem ártalmas.
Az allergia az immunrendszer túlérzékenységig fokozott reakciója, amikor a szervezet önmagukban ártalmatlan anyagokra válik érzékennyé. (Ha ez a hiperérzékenység nem egyedi lenne, akkor a pollenre mindenki így reagálna.) Egy ismert szöveti hormon, a hisztamin az allergén hatására nagyobb mennyiségben szabadul fel, kipirosodással járó értágulást és viszketést okoz. Súlyosabb esetekben ekcémát, asztmát, dermatitiszt vált ki. A „bűnös” allergént epikutánteszt (allergénes ragtapasz) vagy bőrteszt (bőrbe fecskendezett allergénekkel) segítségével derítik ki. Általában a kellemetlen tünetek visszaszorítására antiallergiás gyógyszert (antihisztaminokat) szoktak javasolni. Több allergén, például rovarok, ételek, gyógyszerek, kozmetikumok, fémek, mosószerek, gombák, állati szőr stb. is kiválthat allergiát.
