ősorban előadó-művészet, hanem közösségi zene, amelynek ereje igazából egy né­hány száz fős közönség előtt, akusztikusan működik. Persze nagyon régen kinőttük ezt, felléptünk komoly koncerttermekben és fesztiválokon, és most meg tudunk valósítani egy igazán színes estet” – mondta Hamar Dániel bőgős, a Mu­zsikás vezetője az MTI-nek.
Speciális műsort és dallistát állítottak össze a Sziget-koncertre, a fő koncepció nem csupán a zenekar mögött álló négy évtized felelevenítése. A középpontban a tradicionális népzene áll, amelyre a Mu­zsikás 1973-ban feltette az életét. „Érzé­keltetni szeret­nénk, mi az, ami lenyűgözi az embereket, ha egy erdélyi faluban az élő hagyománnyal találkoznak. Meg akarjuk mutatni, miként képesek illeszkedni egymáshoz érzelmi és lelki alapon látszólag össze nem illő elemek, például a polinéz dobok és a gyimesi zene vagy a békási zene és Bartók Allegro barbarója” – emelte ki Hamar Dániel. „A zenét abban a formában akartuk használatba venni, ahogy találkoztunk vele. Lenyűgözött minket a magyar népzene, a hangzás, amit olyan szinten akartunk megtanulni, hogy elutaztunk Erdélybe, megkerestük a háború idején készített Pátria-felvételen hallható zenekart, és megvásároltuk eredeti brácsájukat és bőgőjüket” – idézte fel a zenész.
A Muzsikást 1973-ban Hamar Dániel (bőgő, gardon, dob, ének), Sipos Mihály (hegedű, citera, ének) és ifj. Csoóri Sándor (duda, tekerőlant, koboz, brácsa) alapította, hozzájuk csatlakozott Éri Péter (brácsa, kontra, mandolin, furulyák, ének). Csoórit 1997-ben Porteleki László (hegedű, koboz, tambura, ének) váltotta. A zenekar 1978-tól jelentet meg lemezeket, az áttörést a szélesebb zenei közönség felé az 1986-ban megjelent, Nem arról hajnallik, amerről hajnallott... című album hozta. Az ezen található népdalfeldolgozások zenei rende­zője Szörényi Levente. „Azokat a technikákat próbáltuk használni, amelyek akkor a rockzenében elérhetőek voltak Ma­gyarországon. Sávonként vettük fel a hang­szereket, a basszusgitár rásegített a bőgő hangzására. Az anyag az év külföldi folk­lemeze lett Angliában, akkor már valamilyen szinten jelen voltunk a nemzetközi fesztiválokon és koncerthelyeken. Először Hollandiában adtak ki minket Ma­gyar­országon kívül” – idézte fel Hamar Dániel. A Muzsikás a nyolcvanas évektől kezdve a világ legnevesebb koncerttermeiben lépett fel, köztük a Royal Albert Hallban vagy a Carnegie Hallban, főműsoridőben zenélt a legnagyobb fesztiválokon.
Az 1992-ben kiadott, Szól a kakas már című Muzsikás-lemezen magyar zsidó népzene található. A lemez elkészítésének ötlete Simon Zoltántól, Kodály egykori tanítványától származik: ő 1946-ban Má­ramarosban gyűjtött erdélyi zsidó dallamokat, a Muzsikás pedig visszament oda. „Ez egy speciális, eltűntnek hitt erdélyi zsidó parasztzene. A zsidók Európában máshol nem űzhettek földműves életmódot, csak Erdélyben. Mi már nem találtunk Máramarosszigeten zsidó parasztzenészeket, de Farkasréven rátaláltunk a cigányprímás Gheorghe Covaci-ra, aki fiatal korában még játszott zsidó bandában, és mindenre emlékezett. Ez a zene teljesen eltér a klezmer zenéktől” – mesélte a bőgős.
Az 1998-ban kiadott Bartók-albumon a zeneszerző műveiben megjelenő népzenék eredetijeit szólaltatták meg. A felvételen játszott Alexander Bălănescu romániai származású, Nagy-Britanniában élő hege­dű­virtuóz, aki most is játszani fog a Mu­zsikással a Sziget Fesztiválon. „Egy klasszikusan képzett, ugyanakkor nyitott zenészt kerestünk a Bartók-lemezre a hegedű­duók­hoz. Bălănescu Bartók zenéjén keresztül rátalált saját romániai gyökereire. Azóta rengeteg közös koncertünk volt Londontól Amszterdamon keresztül Svédországig” – mondta Hamar Dániel.
A Muzsikás nevétől elválaszthatatlan Sebestyén Márta énekesnő, aki 1980-tól 1988-ig volt ötödik tag, és egészen 2008-ig fellépett a zenekarral. A Szigeten nem lép fel velük, akárcsak az alapító tag ifj. Csoóri Sándor sem. „Hívtuk Mártit, de úgy ala­kult, hogy nem jön. Annak idején bé­kében váltunk el, és bár együtt nagyon sok sikert értünk el, talán szükségszerű volt, hogy a szólókarriert választotta. Hívtuk Sándort is, sajnos, ő sem tud jönni a Szi­getre. Ő a kilencvenes évek közepén, szétválásunk után más utat kezdett járni, a zene mélyebb jelentéseit kutatta” – mondta a Muzsikás szóvivője.
A Sziget-koncertet képben és hangban is rögzítik, utóbbi a most készülő Muzsikás-könyv melléklete lesz. Régen készült stúdióalbum, de most több terv van egy új lemezre, miközben ősszel Dél-Koreában lép fel a Muzsikás.