A tanácsvezető bíró hangsúlyozta: erkölcsileg elvetendő, egyetlen országban sem megengedhető, hogy valakik egy etnikum megrendszabályozása, megzabolázása, megfélemlítése céljából szövetkezzenek bűncselekmények elkövetésére. A rasszista indíték nemcsak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, de még maguk a vádlottak sem tagadták – tette hozzá. Mindezek miatt az emberölések egyik minősítése az aljas indok, emellett a bíróság még több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetettnek is minősítette az élet elleni cselekményeket. A romagyilkosságok ügyében tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat tegnap első fokon a Budapest Környéki Törvényszék. Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház.
Beperli az államot a romagyilkosságok sértettjeinek egyik képviselője, mert szerinte több bűncselekményt is megelőzhettek volna, ha a katonai és nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a rendőrség együttműködése megfelelő. Helmeczy László, aki a tiszalöki ügyben a sértettek képviselője, arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság is megállapította a szolgálatok felelősségét. Utalt arra: az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén Ficsor Ádám akkori titokminiszter elismerte, hogy a szolgálatok és a nyomozó hatóság együttműködése nem volt megfelelő. Szerinte megfelelő együttműködés esetén „egyértelműen a szolgálatok látókörébe kellett volna kerülniük az elkövetőknek”, és talán meg lehetett volna akadályozni több ember halálát. Úgy vélte, hogy az államnak fizetnie kell a sértetteknek vagyoni és nem vagyoni kárért. Ha az állam ezt nem teszi meg, pert indít, és mint mondta, nem biztos, hogy a kereset benyújtásával megvárja majd a másodfokú ítéletet.
A Fidesz szóvivője szerint a romagyilkosságok ügyében született ítélet ellenére is nyitva maradt még néhány kérdés, így például az, hogy miért éppen akkor, 2008-ban és 2009-ben, a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején történtek a gyilkosságok, és azok kinek álltak érdekében. Az elítéltek mellett kik lehetnek még azok az elkövetők, akik most megúszták, akik neve végig rejtve maradt? – tette fel a kérdést Zsigó Róbert budapesti sajtótájékoztatóján, nyomatékosítva, hogy ilyen ügyek ma nem fordulhatnának elő. A kormánypárt szóvivője felidézte: a romagyilkosságok perében kiderült, hogy az akkori nemzetbiztonsági szolgálat és az akkori Katonai Biztonsági Hivatal „nemhogy segítette a megelőzést, a felderítést és a tisztánlátást, hanem egyenesen akadályozta”, annyi hibát követtek el annak idején, hogy az „már nem lehet véletlen”.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tegnap azt írta: bízik abban, hogy az elsőfokú ítéletet másodfokon is meg­erősítik, és ennek köszönhetően mindenki megérti, mindig az áldozatok mellett kell állni, és ez nem többség vagy kisebbség, hanem emberi méltóság kérdése.

Így történt
2008. március 7. A vádlottak egy vadászfegyverek eladásáról szóló hirdetés alapján Besenyszögön betörtek a hirdetés feladójának házába, ahol az eladót két golyós és öt sörétes fegyver átadására kényszerítették. A fegyvereket a romák elleni támadások során használták fel.
2008. július 21. A Pest megyei Galga­györkön kevéssel éjfél után rálőttek három, romák lakta családi házra. Több, az ablakokon keresztül leadott lövedék a falba fúródott, de személyi sérülés nem történt.
2008. augusztus 8. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsén Molotov-koktélokat dobtak két, romák által lakott házra, és lábon lőttek egy középkorú nőt, amikor kilépett az utcára. A nő súlyos sérüléseket szenvedett, és kórházba szállították.
2008. szeptember 4. A Hajdú-Bihar megyei Nyíradony-Tamásipusztán rálőttek egy házra, amelyben két felnőtt és négy gyermek aludt. A házat két lövés érte, de személyi sérülés nem történt.
2008. szeptember 29. A Heves megyei Tarnabodon a hajnali órákban lövéseket adtak le és Molotov-koktélokat hajítottak négy családi házra. Személyi sérülés nem történt, de az egyik épület a tűz miatt lakhatatlanná vált. A rendőrség már másnap őrizetbe vett, majd előzetes letartóztatásba helyezett három férfit, aki ellen több emberen elkövetett emberölés kísérletének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás. A három férfit 2009. augusztus 25-én, a romagyilkosságok gyanúsítottjainak letartóztatása után négy nappal szabadlábra helyezték, és az eljárást megszüntették.
2008. november 3. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen Molotov-koktélt dobtak a község szélén álló két, egymással szemben levő házra, majd sörétes puskával lőni kezdtek az ablakokra. A támadásban egy 43 éves roma férfi és egy 40 éves roma nő életét vesztette, egy ember nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett.
2008. december 15. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolca romatelepén életveszélyesen megsérült egy 19 éves fiatalember, akire az udvaron favágás közben lőttek rá.
2009. február 23. A Pest megyei Ta­tár­szentgyörgyön Molotov-koktélt dobtak egy házra, majd tüzet nyitottak az égő épületből menekülő apára és két gyermekére. A férfi és ötéves kisfia meghalt, a másik gyermek, egy hatéves kislány súlyosan megsérült.
2009. április 22. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszalökön lelőttek egy házából kilépő középkorú roma férfit, aki a helyszínen elhunyt.
2009. augusztus 3. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kislétán a tettesek behatoltak egy házba, ahol egy 45 éves roma asszonyt ágyában lőttek agyon, 13 éves lányára egy ajtón keresztül lőttek rá sörétes puskával, a lány súlyos sérüléssel került a kórházba.
2009. augusztus 21. A rendőrség egy debreceni szórakozóhelyen őrizetbe vett négy férfit, akiket a romák elleni támadásokkal gyanúsítottak meg.