Olümpiá­ban ma is áll, ma is látni a stadionfutás 192,27 m-es pályáját, melyen az éliszi szakács, Koroibosz győzelmét aratta i. e. 776-ban... Na de Hellasz megdőlt, Olimposz porba veszett, s ennek a csodálatosan szép korszaknak az emlékeire ráborult a középkor sötét fátyla.
E sötét fátyol alól elsőként Anglia bontakozott ki. II. Henrik angol király a londoni ifjúság részére atlétikai térséget jelöltetett ki... V. Henrik szorgalmasan gyakorolja a futást, VIII. Henrik nagyszerű kalapácsvető hírében állt, I. Jakab (1566–1625) pedig Book of Sports (Sportkönyv) címmel könyvet írt a nép által művelt atlétikáról. Az újra virágzásnak indult sportágat már felkészülten találta a Pierre de Coubertin által életre hívott első újkori Olimpia.
A XIX. század lendülete magával ragadta az atlétikát is. Az országok egymást követve rendezték versenyeiket itt, Európában, szerte a nagyvilágban. A sok verseny törvényszerűen felvetette a kontinentális viadalok gondolatát-ötletét. Nem hivatalos Európa-bajnokságot már rendeztek, az újkori olimpián az atlétika már szerepelt, de nemzetközi szövetsége még nem volt. 1912-ben aztán, a stockholmi olimpiai játékok idején megalakult a Nem­zetközi Atlétikai Szö­vetség (Inter­na­tional Ama­teur Ath­letic Federation, röviden IAAF). Most már csak hivatalossá kellett ten­ni a kontinensek viadalát, az Európa-bajnokságot is. A magyar Stan­kovits Szi­lárd 1926-ban elő is terjesztette a Nem­zetközi Atlétikai Szö­vet­ség­nél az Európa-bajnokság gondolatát. Azt már szinte mondanunk sem kell, elutasították... Aztán „szerencsére” az olimpiai játékokon egyre hangsúlyozottabban fölénybe kerültek az amerikai atléták, s ez zavarta az öreg kontinensünk több országát, így újra előkerült Stankovits „ötlete”, és tessék,  1933 őszén az IAAF tanácsa Berlin­ben jóváhagyta az első Európa-bajnokság megszervezését. Rende­zésé­vel Olasz­országot bízta meg, az időpont pedig 1934. szeptember 7–9.
Volt olimpiai bajnokság, voltak kontinensviadalok, köztük Európa-bajnokságok – szabadtéri és fedett pályás is –, volt Női Világjáték... de hiányzott a világbajnokság... Nos, ez is napirendre került, és 1983. augusztus 7–14. között Helsinki meg is rendezte az első szabadtéri atlétikai világbajnokságot, majd 1987. március 6–8-án Indianapo­lis az első fedett pályás világbajnokságot.
Na de mi maradjunk a szabadtéri világbajnokságoknál. Az elején négyévenként hívták össze a világ legjobb atlétáit, aztán 1991 után rátértek a kétévenkénti rendezésre. Az idei világbajnokság a XIV. lesz.
Úgy véljük, nagyon nem dobjuk el a sulykot, amikor azt mondjuk, hogy az atlétikai világbajnokságok mezőnye vetekedett az olimpiai játékokéval, és az is megtörtént, hogy erősebb volt annál. Az igazán nagymenő világbajnoki résztvevők között találni olyan atlétákat, mint a több versenyszámban jeleskedő Carl Lewis, a hatszoros világbajnok rúdugró, az ukrán Szergej Bubka, az ötszörös győztes német Lars Riedel (diszkoszvetésben), a négyszeres világbajnokok sorában megemlíthetjük az alábbiakat: Michael Johnnson (amerikai, 400 m), Hicham el-Guerrouj (marokkói, 1500 m), N. Gebrse­lassie (etióp 10 000 m), Kenenisa Bekele (etióp, 10 000 m), Allen Johnson (amerikai, 110 m gát), Dwight Phillips (amerikai, távolugrás), és akkor folytathatnánk a sort a háromszoros világbajnokokkal, sokan vannak, nagyon sokan... Jobb lesz, ha rátérünk a címvédőkre, a 2011-es, Teguban sorra került világbajnokság győzteseire:
100 m: Y. Blake (jamaikai) 9,92 – C. Jeter (amerikai) 10,90
200 m: U. Bolt (jamaicai) 19,40 – V. Campbell (jamaicai) 22.22
400 m: J. Kirani (granadai) 44,60 – A. Montsho (botsvanai) 49,56
800 m: D. Rudisha (kenyai) 1:43,91 – M. Szavinova (orosz) 1:55,87
1500 m: A. Kiprop (kenyai) 3:35,69 – J. Simp­son (ame­rikai) 4:05,40
5000 m: M. Farah (brit) 13:23,36 – V. Cheruiyot (kenyai) 14:55,36
10 000 m: I. Jeilan (etióp) 27:13,81 – V. Cheruiyot (kenyai) 30:48,98
maraton: A. Kirui (kenyai) 2:07:38 – E. Kiplagat (kenyai) 2:28:43
4x100 m: Jamaica 37,04 – Egyesült Államok 41,56
4x400 m: Egyesült Államok 2:59,31 – Egyesült Államok 3:18,09
110 m g.: J. Richardson (amerikai) 13,16 – 100 g: S. Pearson (ausztrál) 12,28
400 m g.: D. Greene (brit) 48,26 – D. Lashinda (amerikai) 52,47
3000 m ak.: E. Kemboi (kenyai) (8:14,85 – J. Zaripova (orosz) 9:07,03
20 km gyal.: V. Borkin (orosz) 1:19,56 – O. Kaniskina (orosz) 1:29,42
50 km gyal.: Sz. Bakulin (orosz) 3:41:24
magas: J. Williams (amerikai) 2,35 – A. Csicserova (orosz) 2,03
rúd: P. Woiciechowski (lengyel) 5,90 – F. Murer (brazil) 4,85
távol: D. Phillips (amerikai) 8,45 – B. Reese (amerikai) 6,82
hármas: C. Taylor (amerikai) 17,96 – O-Saladuha (ukrán) 14,94
súly: D. Storl (német) 21,78 – V. Adams (új-zélandi) 21,24
diszkosz: R. Harting (német) 68,97 – Li Jan-leng (kínai) 65,52
gerely: M. de Zordo (német) 86,27 – M. Abakumova (orosz) 71,99
kalapács: K. Murofusi (japán) 81,24 – T. Liszenko (orosz) 77,13
többpróba: T. Hardee (amerikai) 8607 – T. Csernova (orosz) 6880.
Jó és eredményes szurkolást! Termé­szetesen, ki-ki a kedvencének szurkol. Nem baj az, ha köztük van a magyar olimpiai bajnok, Pars Krisztián.
Busás jutalomra számíthatnak a szombaton kezdődő moszkvai szabadtéri atlétikai világbajnokság legeredményesebb versenyzői: a nemzetközi szövetség, az IAAF összesen 7,194 millió dollárt oszt szét a viadalon. Pénzdíjban minden szám első nyolc helyezettje részesül. Az egyéni számokban a győztesek 60, a második helyezettek 30, a harmadikok pedig 20 ezer dollárral gazdagodnak, de még a nyolcadik is 4 ezret kap. A váltók ese­tében az első három csapat tagjai 80, 60 és 40 ezer dolláron osztozhatnak. A kiemelkedő eredményt ezen felül díjazza az IAAF, illetve két szponzora, a Toyota és a TDK, mindhárom 100 ezer dollárt ajánlott fel a világcsúcsdöntésért.
És akkor jöhet a moszkvai világbajnokság augusztus 10–18. között.