A Kántus a kézdivásárhelyi református egyház, személyesen Be­der Imre lelkész vendégeként ér­kezett Háromszékre. A hétvégén Kézdivásárhelyen léptek fel, hétfő délután Zabolára látogattak. Dimény Attila vezetésével megnézték a Vár­templomot, majd a Csángó Múze­umot. Erre az alkalomra külön darabbal készültek, a csűrmúzeumban elénekelték a Mikor Csíkból elindultam című, a madéfalvi veszedelem korát felidéző dalt – mondta el Pozsony Ferenc néprajzkutató.
Kovásznán az Ó, én édes jó Istenem… dallamaival léptek a templomba az ifjú kóristák, Berkesi Sándor minden előadott darabot ismertetett, így tudhattuk meg, hogy az előbbi, sokak által régi székely himnuszként ismert dal Bartók Béla-mű. A repertoárban XVI. századi magyar dalok, nagyjainkat dicsőítő egyházi énekek, hungaricák, megzenésített versek szerepeltek. Ady Endre-verseket a szószékről szavalt Sági Endre lelkész, aki később áldást is mondott. Külön élmény volt a Trianon-himnusz. A székely himnusz soraival és dallamával induló kompozíció – Berkesi alkotása – szakaszai a magyar történelem jeles helyszínein vezették végig a hallgatót, többek között Székely­földön is. Ugyanilyen meglepetés volt Kölcsey Himnuszának átültetése a 130. Genfi zsoltár dallamára. A koncert végén a hallgatóság együtt énekelhette a kórussal a Szólj, ötágú síp refrénjét. A fellépőknek, jelenlevőknek Beder Imre és Balogh Zoltán lelkész mondott köszönetet.
A Debreceni Református Kollé­giumot 475 évvel ezelőtt alapították, olyan neves személyiségek tanultak ott, mint Kölcsey Ferenc, Ady End­re. A Kántus kórus 1739-ben ala­kult. Az eredetileg négyfős férfikórus hivatása volt a pestis miatt igen gyakori temetési menetek énekes kísérete, később alakult vegyes karrá. Berkesi 1967-től vezeti a Kántust, munkássága alatt a világ 27 országában turnéztak, ám saját bevallása szerint a magyar történelmi vidékeken érzik legjobban magukat.
A héten a kórus fellépett Boros­pa­ta­kon, Csíkszeredában, Brassó­ban. Sep­siszentgyörgyre ma érkeznek, koncertjüknek a szemerjai református templom ad helyet.