Mosogattak, szőnyeget ráztak, füvet nyírtak, forrást tisztítottak a Hatod aljában, és hazamentek azzal az élménnyel, hogy Háromszéken olyan nyitottak az emberek, amit otthon soha nem tapasztaltak. A sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány (DKA) szervezésében tizenéves svájci fiatalok töltöttek néhány napot közmunkával Sepsiszentgyörgy környéki falvakban, a két évvel ezelőtt indított udvar- és kertszépítő programnak ez volt a harmadik állomása.
A tizenöt-tizenhat éves svájci diákok Gidófalván, Étfalván, Angyaloson és Fotoson végeztek házimunkákat egy-egy családnál, és mindenütt azt tapasztalták, az idős emberek szívesen mesélnek életükről, nehézségeikről, örömeikről.
Tóth Anna, a szervező alapítvány otthoni betegápoló szolgálatának vezetője lapunknak elmondta: az érintett családok gondozottjaik közül valók, akik rövid ismerkedés után a svájci fiatalokat a lakásukba is befogadták, félretették szégyenérzetüket, és azt is megengedték, hogy a függönyt, a szőnyeget kirázzák, olyan munkát végezzenek el, amire ők már nem képesek.
A kinti munkákhoz a tavalyi kertszépítő program szerszámait használták, mert idén csak 700 lejes támogatást kaptak a Communitas Alapítványtól, a Bethlen Gábor Alaptól pedig semmit – közölte Tóth Anna, aki szerint – köszönhetően Gáspár-Babos Etele illyefalvi lelkipásztornak és az illyefalvi IKE-seknek, akik délutánonként, esténként együtt voltak a „vendégmunkásokkal” – így is teljesre sikeredett a svájci fiatalok háromszéki tartózkodása.
