Biztonságosabbá tenné az MSZP a levélben történő szavazást
A levélben történő szavazás biztonságosabbá tétele érdekében négy kezdeményezéssel fordult a Nemzeti Választási Iroda vezetőjéhez az MSZP. Molnár Zsolt, az MSZP témafelelős budapesti elnöke kifejtette: azt javasolják, hogy a levélben történő voksoláshoz a szavazócsomagot nemzetközi ajánlott küldeményként, egyénileg kelljen feladni.
Ha ez mégsem egyénileg történne, akkor szigorú meghatalmazáshoz kötnék mind a postára való feladást, mind a konzulátusi leadást. A szocialisták az esetleges visszaélések visszaszorítása érdekében kezdeményezik azt is, hogy a szavazat leadása után a kettős állampolgárok kapjanak értesítést, visszajelzést vagy elektronikusan, vagy pedig oly módon, ahogy ezt kérték, például SMS-ben, vagy akár egy ismerős lakcímén keresztül. Molnár Zsolt negyedik javaslatként említette, kérték, hogy a tartósan külföldön dolgozók, akik belföldi lakcímmel rendelkeznek, szintén szavazhassanak levélben.
Kedden mond le a cseh kormányfő
Jirí Rusnok cseh miniszterelnök, akinek szakértői kormánya szerdán nem kapta meg a parlament bizalmát, kedden nyújtja be lemondását Milos Zeman köztársasági elnöknek – erről a kormány tegnapi ülésén született döntés. Rusnok kormánya szerdán nem szerezte meg a képviselőház bizalmát, a tegnapi kormányülés után a miniszterelnök megerősítette, hogy a következő időszakban már semmiféle fontos ügyben nem kívánnak dönteni. A miniszterelnök a szerdai bizalmi szavazás eredményét „tisztességes vereségnek” minősítette, amely hozzájárul a politikai válság megoldásához és a képviselőház feloszlatásához. Bár Rusnok kormánya nem kapott bizalmat, nem jött be a volt jobbközép kormánykoalíció terve sem, hogy a 200 tagú képviselőházban 101 támogatóval a háta mögött magának követeli majd a második kormányalakítási megbízatást. Az előre hozott képviselőházi választásra várhatóan október végén, november elején kerül sor. Felmérések szerint az előre hozott választás nagy esélyese a Cseh Szociáldemokrata Párt, amely 30–35 százalékos támogatottságnak örvend.
Obama és Putyin Szentpéterváron sem találkozik
Miután az amerikai elnök lemondta a moszkvai találkozót, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója tegnap közölte, hogy akkor Putyin elnök Szentpéterváron, a G20-csoport szeptember 5–6-i csúcstalálkozóján sem akar Obamával külön találkozni. Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója azt mondta, hogy ők nem terveznek különprogramot. Usakov még egyet jól oda is szúrt az Egyesült Államoknak, amikor azt is bejelentette, hogy az orosz államfő szeptember 1-jén kétoldalú találkozót tart majd Irán új elnökével, Haszan Róhánival a Sanghaji Együttműködési Szervezet Biskekben tartandó csúcstalálkozója alkalmával. Obama szerdán döntött úgy, hogy lemondja a G20 kapcsán tervezett moszkvai csúcstalálkozót. Döntésében nagy szerepet játszott az, hogy a múlt héten Moszkva menekültstátuszt biztosított Edward Snowdennek, az amerikai Nemzetbiztonsági Hatóság egykori munkatársának, aki nyilvánosságra hozta egy amerikai globális megfigyelőrendszer létét.
Brit hadihajók érkeznek Gibraltárra
Brit hadihajók érkeznek Gibraltárra, a londoni védelmi tárca szerint rutinlátogatásra. Ugyanakkor az utóbbi hetekben feszültté vált a viszony a brit fennhatóság alatt álló terület és Spanyolország között. A brit védelmi minisztérium közlése szerint régóta tervezték a gibraltári látogatást, s a Royal Navy (Királyi Haditengerészet) egyébként is egész évben rendszeresen hajózik a stratégiai fontosságú Gibraltárnál. A spanyol külügyminisztérium is megerősítette: valóban rutinlátogatásról van szó, s a britek a spanyoloktól engedélyt kértek, hogy hajóik kiköthessenek a Spanyolország délnyugati részén található Rota város haditengerészeti bázisán is. A spanyol–gibraltári kapcsolatok azért romlottak meg, mert Gibraltár a spanyol határ közelében levő vizeken mesterséges sziget építésébe fogott, ami a spanyolok szerint korlátozza a halászatot. Az ibériai ország válaszlépésként szigorította az ellenőrzést a gibraltári határátkelőn, ami jelentősen meghosszabbítja az utazók várakozási idejét.