Visszatérhet Borboly Csaba?
Van némi esély arra, hogy Borboly Csaba mától ismét gyakorolhassa a Hargita megyei tanácselnöki hatásköreit. A politikus hivatali hatáskörének ellátására vonatkozó tiltás vasárnap éjfélkor járt le, és az ügyészek tegnap lapzártáig nem kérvényezték a meghosszabbítását.
Mint ismert, a korrupcióellenes ügyészek Hargita Megye Tanácsának elnökét folytatólagosan elkövetett hivatali visszaéléssel, csúszópénz folytatólagos elfogadásával, magánokirat-hamisításra való felbujtással, hamis irat felhasználására való felbujtással és hamis feljelentéssel gyanúsítják. A politikus szabadlábon védekezhet, és elhagyhatja Csíkszeredát is, ám az országból nem utazhat ki, és nem gyakorolhatja tanácselnöki hatásköreit. Borboly Csaba egyébként szombaton az EMI-táborban elmondta, tisztában van vele, hogy a személyét érintő korrupciós botrány kinek a feljelentése nyomán indult el, az illető neve pedig „heteken belül” nyilvánossá válik. Borboly Csaba elmondta: a Marosvásárhelyi Táblabíróságon átnézhette az ügyiratot, a dokumentumokból ismeri feljelentője nevét.
Rengett a föld
Tegnap 16.31 órakor a Richter-skála szerinti 4,5-es erősségű földrengés volt Vrancea körzetében, 88 kilométeres mélységben. Az epicentrumtól Kovászna 42 km, Kézdivásárhely pedig 51 km távolságra fekszik. Romániában az elmúlt hét során négy földrengést is mértek, kettőt Vrancea körzetében (az egyik a Richter-skála szerint 3 fokos volt, a másik 2,6 fokos), kettő pedig a Fekete-tengerben keletkezett (3,4 és 2,6 fokos szintén a Richter-skála szerint). Ebben az évben Romániában a tegnapi volt a legerősebb földrengés.
Az EU után is nyomoz az NSA
Nemcsak partnerként tekint az Egyesült Államok kormányzata az Európai Unióra (EU) és számos uniós tagországra, hanem olyan szereplőként is, amelynek belső ügyeit érdemes titkosszolgálati eszközökkel kifürkészni –írta a Der Spiegel. A német hetilap tegnapi számában az elektronikus hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kiszivárgott dokumentumok alapján egyebek között rávilágított, hogy az ügynökség élénken érdeklődik az EU külpolitikai céljai iránt. A lap szerint az Egyesült Államok csupán négy országban bízik meg annyira, hogy nem gyűjt róluk információkat titkosszolgálati eszközökkel. Ezek Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. Washington további nagyjából harminc országot úgynevezett harmadik félként tart számon, ami azt jelenti, hogy lehetséges velük az együttműködés, de a titkosszolgálati tevékenység tárgyává is válhatnak. Azt pedig, hogy a nemzetközi politika némely szereplői mennyire „érdekesek” a szolgálatok számára, egy úgynevezett titkosszolgálati fontossági lista foglalja össze. A német hírmagazinban spiontáblázatnak nevezett listán az 1-es minősítésű országok közé tartozik Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Afganisztán, míg a legkevésbé fontos államok közé sorolták az európai országok zömét – például Csehországot, Dániát és Horvátországot. Németország és az Európai Unió a 3-as kategóriába került. Az EU-ról hat területen gyűjtenek információkat a spiontáblázat szerint. Hármast kapott a külpolitikai célok, a nemzetközi kereskedelem és a gazdasági stabilitás kérdésköre, 5-öst pedig az új technológiák, az energiabiztonság és az élelmiszer-ellátás.
