Thomas Bach, a Német Olimpiai Bizottság (DOSB) elnöke közleményben üdvözölte azt a tanulmányt, amely szerint nemcsak az NDK-ban, hanem az egykori NSZK-ban is volt államilag finanszírozott, rendszerszerű doppingolás az élsportban.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöki posztjáért induló sportvezető azt írta, hogy az újabb részletek nyilvánosságra hozatala nagy jelentőségű a doppingellenes harc szempontjából: „Kineveztünk egy független bizottságot, amelynek elnöke a korábbi alkotmánybíró, Udo Steiner. Ez a bizottság most értékelni fogja a tanulmányt, majd javaslatokat tesz egyrészt ebben a konkrét ügyben, másrészt a doppingellenes küzdelem további fejlesztésével kapcsolatban.”
„Biztos vagyok benne, hogy el tudjuk érni céljainkat, tökéletesen tisztában leszünk a múlttal, s megtanuljuk a leckét a jövőre nézve” – írta a DOSB elnöke, aki azzal zárta a Nemzetközi Sportújságíró-szövetség (AIPS) honlapján is megjelent közleményét, hogy ez a munka erősíteni fogja a doppingellenes harcban alkalmazott zéró toleranciát. A Süddeutsche Zeitung nemrég ismertetett új részleteket a korábban már lezárt, de nyilvánosságra nem hozott tanulmányból, amely szerint az NSZK-ban legkésőbb az 1970-es évek elejére alakult ki az állami irányítású, rendszerszerű dopping az élsportban.
Az anyagban foglaltak szerint például már a magyar Aranycsapatot legyőző nyugatnémet válogatott sikerében is lehetett szerepe teljesítményfokozó szernek az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjében. A nyugatnémet doppingmúltat feltáró 800 oldalas anyag a német sport legfőbb szervezete, a DOSB kezdeményezésére készült. Az 525 ezer euróba kerülő kutatást a sportért felelős belügyminisztérium felügyelete alá tartozó országos sporttudományi intézet (BISp) finanszírozta.
A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint már tavaly nyilvánosságra lehetett volna hozni az anyagot. A müncheni lap hét végi írása nyomán belpolitikai vita kezdődött. Az ellenzéki szociáldemokraták kezdeményezték, hogy a parlament sportbizottsága tartson rendkívüli ülést az ügy kivizsgálása céljából. Számos ellenzéki politikus úgy vélte, a belügyminisztérium igyekszik elkerülni, hogy a jelentés nyilvánosságra kerüljön a szeptemberi országos parlamenti választások előtt. A tárca egyik szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem akarnak eltussolni semmit, és az adatvédelmi kérdések tisztázása után azonnal közöljék a kutatási jelentést. (MTI)
