Vasárnap Berszán István református lelkipásztor tartott istentiszteletet, majd Simon Áron nyugalmazott tanító a közbirtokosság újjá­szervezését elevenítette fel, s megemlékezett az őseinktől örökölt juss visszaszerzésén fáradozókról. Becsek-Garda De­zső volt parlamenti képviselő a közbirtokos­ságok visszaállítását le­hetővé tevő törvény kidolgozásáról, elfogadtatásáról számolt be. Nem véletlenül került a középpontba a közösségi javak és értékek egyik megteremtője és megtartója, a közbirtokosság: a falunapok alkalmával adták át az évekkel ezelőtt visszaszerzett, nemrég felújított szék­házát, s avatták fel a Péterffy Dénes faragta székely kaput.
Gazdag Katalin beszédében a falu osztrák díszpolgárainak, Ernestine Böehm­nek és Walter Moser­nek mondott köszönetet az elmúlt évtizedek karitatív munkájáért. Szabó Gábor, a 419 tagot számláló közbirtokosság elnöke az épület új arculatának kialakítását ör­vendetesnek nevezte, az Er­dő­vidéki Erdő- és Legelőtu­lajdonosok elnöke, Kolum­bán Sándor pedig hangsúlyozta: fontos mérföld­kőnek számít életükben, hogy saját infrastruktúrát sikerült megteremteniük, s ma már harmincezer hektárnál nagyobb területen gazdálkod­hatnak közösségük javára. Klárik László szenátor a temp­lom, az iskola és a községháza mellett az egyik legfontosabb bástyának nevezte a közbirtokosságot: gazdasági egyensúlyt biztosít, s így a megmaradáshoz járul hozzá. Berszán István lelkész áldásában arra kérte a Jóistent, a közbirtokosság új székhelye szolgálja a település gyarapodását.
A programból kiemelkedett a középajtai fúvószene­kar és a mazsorettek produkciója, a nagyajtai Gazdag Miklós Polgári Daloskör,  a Vadrózsák néptánccsoport, a Magocska furulyacsoport, az Áfonya citeraegyüttes és a Batyus néptáncegyüttes fellépése, a középajtai iskolások műsora, a helyi lányok Fekete rózsák csoportjának tánca. Vetélkedőből sem volt hiány: gépjárműveik erejét és sofőrtudományukat mérhették össze az autósok, s bizonyíthattak a favágók és az erős emberek is.