Az ünnepi program Budapesten katonai, a Hősök terén tisztavatással kezdődött. Áder János köztársasági elnök az eseményen kifejtette: az állam ma mi vagyunk mindannyian, és meg kell értenünk, akkor válik jobbá életünk, ha nem arra várunk, hogy mindig a másik tegye meg az első lépést. „Mi vagyunk a garanciái annak, hogy erős, államalkotó nemzetként a jövőben is fennmaradjunk” – fogalmazott a köztársasági elnök. Hende Csaba honvédelmi miniszter a leendő honvédtisztektől azt kérte: legyenek méltóak elődeikhez, és váltsák valóra a kimondott szót: „a hazáért mindhalálig!”.
Áder János hangsúlyozta: az első kérdésünk ne az legyen, hogy mit tesz értünk a szomszédunk, a barátunk, a rokonunk vagy a hazánk, hanem az, hogy mi mit tehetünk őértük. Kiemelte: a magyarok a történelem sikeres nemzetei közé tartoznak, de akkor gyarapodott és erősödött legjobban országunk, amikor képesek voltunk szót érteni önmagunkkal és bölcs megegyezésre jutni környezetünkkel. Ma is szükség van egy ilyen új kiegyezésre önmagunkkal, ehhez pedig nem kell félretennünk vitáinkat, de több meg­értéssel és több tisztelettel kell egymás felé fordulnunk, továbbá jobban meg kell becsülnünk a teljesítményt. A világraszóló sikereket éppúgy, mint a mindennapokét – fűzte hozzá. A köztársasági elnök jó példaként említette a közelmúltban végzett sikeres dunai árvízi védekezést, amelynek során különös erő mozdult meg mindenkiben, és lélekben az egész ország ott állt a gáton, az árral szemben. „Alig volt idő és alig volt remény, hogy nekünk, ma­gyaroknak sikerüljön medrében tartani a folyót” – mondta az államfő, aki szerint az évszázad árvize alatt mindenki egyet akart, ismeretlenek tízezrei siettek egymás megsegítésére, ennek köszönhető, hogy a magyarok – a németekkel és osztrákokkal szemben – medrében tudták tartani a folyót. Áder János ismét köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az árvízi védekezésben, majd külön szólt a most esküt tett honvédekhez és baj­társaikhoz, akik helytállására békeidőben is számíthatunk. Az államfő azt tanácsolta, a lehető legtovább őrizzük meg ezt a közösen megélt sikert, mert ez az összefogás és ez a közösen megélt siker jobbá és erősebbé tett minket. „Ezek a XXI. századi új lelki kiegyezésünk első reményteljes jelei” – han­goztatta Áder János.
Hende Csaba arról beszélt, hogy Magyaror­szágot ma is honvédjei védik meg, akik vállalják, hogy az év 365 napján megmozdulnak, ha szükség van rájuk. Kiemelte: az országot ezer éven át azok tartották meg, azok építették fel és azok védték meg, akik teljesítették a kötelességüket, és most is azok tartják meg, akik elvégzik a munkát, akikre lehet számítani. Mint mondta, az ország és benne a honvédség megújításának idejét éljük.
Az ünnepségek másik kiemelkedő helyszínén, a budapesti Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren Erdő Péter bíboros, prímás kifejtette: Szent István király szerette, óvta, gazdagította népét, személyes meggyőződésével vezette a rábízottakat a keresztény hitre. Az esztergom-budapesti érsek – aki a Szent István-napi ünnepi szentmise elején kenyeret áldott meg – beve­zetőjében kiemelte: Szent István bölcsen őrizte hazája függetlenségét, de vállalta a test­véri együttműködést az akkori keresztény világgal, kormányzása alatt a soknyelvű nép egységes országgá érett. Erdő Péter úgy fogalmazott: „amikor évről évre megünnepeljük Szent István emlékezetét, amikor tisztelettel állunk meg a Szent Jobb ereklyéje előtt, közel akarunk lenni hozzá, a kiválasztotthoz, a szent­hez. Mert szükségünk van arra, hogy az ő öröksége, az ő utat mutató és jövőt építő jobb keze ma is irányítson, ma is erősítsen minket.” A bíboros azt mondta, Szent István király hitt az ember méltóságában és örök életre szóló hivatásában, valamint bízott az isteni gondviselésben és Szűz Mária közbenjárásában. Kitért arra, hogy amikor 975 évvel ezelőtt Szent István király meghalt, Szűz Mária pártfogására maradt az ország, s az ő anyai gondoskodására van szükségünk ma is, hogy lélekben, bizalomban, szeretetben megújulva áldás legyünk környezetünk számára is. Hozzáfűzte: az új termést, az új kenyeret is évről évre úgy tekintjük, mint az emberi munka gyümölcsét és egyben Isten ajándékát, hiszen tőle kaptuk a földet, tőle kaptuk otthonunkat, tőle kapjuk az életet és a megélhetést.
Az ünnepi szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros volt, vele közösen mutatták be a szertartást a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai. Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyés püspök a szentmisén elmondott szentbeszédében arról beszélt, Szent István királyra ezer esztendő múltán is hálával és büszkén tekinthet a nemzet, hiszen nemzeti létünknek olyan alapjait rakta le, amelyek a századok viharait is kiállták. Kiemelte: Szent Istvánra, az államalapító királyra szerte a világon emlékeznek, ahol magyarok élnek, mert ő az összetartozásunk szimbóluma is.
A szentmisén részt vett többek között Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Boross Péter volt miniszterelnök, Darák Péter, a Kúria elnöke, Rogán An­tal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője, valamint Mádl Ferencné, a néhai köztársasági elnök özvegye és Antall Józsefné, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök özvegye. A szertartás a Szent Jobb-körmenettel zárult. Szent István jobb karjának kézfejereklyéjét a honvéd koronaőrség hordozta (fotó), e mögött vonult Erdő Péter, Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius és a püspöki konferencia tagjai.